Indiánbanán 'Overleese' Asimina triloba 'Overleese'

Termék részletes leírása

Indiánbanán 'Overleese' - 1950-ben szelektálták Indianában (USA) egy vadon termő fáról, és hosszú ideje stabil, kertekbe ajánlott szelekcióként tartják számon. Kisebb, szétterülőbb koronájú fává nő, általában 4–6 m magas és 3–5 m széles. Levelei szélesek, hosszúkásak, gyakran 20–30 cm hosszúak, nyáron mélyzöldek, ősszel élénkebb sárgára színeződnek. Virágai még a teljes lombfakadás előtt, általában májusban nyílnak, magányosak, harang alakúak, hat lepellevelűek, sötétbíbortól borvörösig terjedő színűek. A virágokat főként legyek és bogarak keresik fel, ezért a jó terméskötéshez fontos egy másik fajta jelenléte, valamint a megfelelő, tartósan hűvös tavaszoktól mentes mikroklíma. A gyümölcsök a korai fajtáknál később, leggyakrabban szeptember végétől októberig érnek. Héjuk zöldessárga vagy sárga, húsuk krémsárga, pudingszerű, kellemesen édes. Teljes érettségben íze a banánra emlékeztet, mangós és vaníliás árnyalattal. A konyhában frissen, krémekbe, fagylaltokba és turmixokba, a magok eltávolítása után sütéshez is felhasználható. A gyümölcs természetes módon C-vitamint, karotinoidokat és rostot tartalmaz, a magvai nem fogyaszthatók. A 3–4. évben fordul termőre. 

Termesztés:  Meleg mikroklímát, teljes napfényt és szélvédett helyet igényel, ahol nem éri hideg szél és késő tavaszi fagy. A fiatal növények hazai viszonyok között az első 2–3 évben jobban viselik a enyhe félárnyékot, mert a tavaszi nap és a szél kiszáríthatja a leveleket és a földlabdát is. Ajánlott a fal mellé vagy cserjék szélárnyékába ültetni, a talajnedvesség és a talajhőmérséklet kiegyenlítésére mulccsal takarva. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos és tápdús, egyenletesen nedves, de jó vízáteresztő, nehéz agyagtalajban vízelvezetés szükséges. Az ajánlott pH enyhén savanyú vagy semleges, körülbelül 5,5–7,0. Az öntözés ültetés után és aszályos időszakban kulcsfontosságú, a faj inkább érzékeny a kiszáradásra, a túlöntözés viszont növeli a gyökérrothadás kockázatát. Az első idényekben beválik a nedvesség rendszeres ellenőrzése, mert a fiatal növények finomabb gyökerei gyorsabban reagálnak a szárazságra, mint a kifejlett fáké. A trágyázás mérsékelt, tavasszal komposzttal vagy kiegyensúlyozott gyümölcsfa-műtrágyával. A metszés a nevelő alakításra és a korona ritkítására korlátozódik. A lombból vagy faaprítékból készült mulcs kiegyenlíti a nedvességet és télen védi a gyökereket, fiatal ültetéseknél vastagabb réteg és a törzs vadrágás elleni védelme ajánlott. Virágzása általában április végétől májusig tart, a betakarítás fajtától és fekvéstől függően szeptember–októberben esedékes, a gyümölcsöket megpuhuláskor szedjük. A kifejlett növények fagytűrése körülbelül -25 °C, a fiatal ültetések az első 1–2 télen meghálálják a vastagabb mulcsot és a téli pangó víztől mentes termőhelyet. A megbízható beporzáshoz két különböző fajta ültetése válik be, a fák közötti tőtávolság körülbelül 3–4 m. Edényes termesztése csak mély konténerben lehetséges, jó vízáteresztő közeggel és pangó vizet nem okozó öntözéssel, télen az edény szigetelése és a szélvédett hely segít, hogy a földlabda ne fagyjon át. A betegségek és kártevők inkább ritkák, időnként levéltetű, a levelek szél okozta sérülése vagy vadrágás, illetve hűvös tavasz esetén gyenge terméskötés fordulhat elő. A beporzó rovarok gyenge aktivitása esetén a termés a virágpor két fajta közötti kézi, finom ecsettel végzett átvitelével növelhető.

Szerző: Kristýna | Revízió: 11.02.2026