Iszalag 'Ai-Nor' Clematis 'Ai-Nor'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Ai-Nor' - a boglárkafélék családjába tartozó, nagyvirágú kultivár. Lombhullató futónövény, amely levélnyeleivel kapaszkodik a támaszba. Kerti körülmények között általában 2–3 m magasra és mintegy 1 m szélesre nő. Összetett levelei különböző mértékben szeldeltek, középzöldek, a vegetációs időszakban könnyed, de viszonylag összefüggő takarást adnak. Legnagyobb díszítőértékét az egyszerű, csillag alakú, mintegy 8–12 cm átmérőjű virágai jelentik. Ezeket hat elliptikus, enyhén kihegyesedő, halvány rózsaszín és rózsaszínes-lila árnyalatú sziromlevél alkotja, gyakran kissé sötétebb középső sávval. Közepükön halványsárga porzócsomó található, amely lágyítja az összhatást. A fő virágzás májustól júliusig tart, kedvező körülmények között egy-egy virággal augusztusig is folytatódhat. Elvirágzás után dekoratív, szőrös bóbitás termések maradnak a növényen. Az iszalag pergolán, rácson, idősebb cserjén vagy kisebb fán érvényesül, ahol függőleges elemet visz a kertbe, és meghosszabbítja az ágyás virágzási idejét. Az iszalag igénytelen és ellenálló növény, a legkedveltebb kerti növények közé tartozik, szép eleme a kerteknek, színt és különleges megjelenést kölcsönöz minden kertnek. A metszés szempontjából az iszalagok 2. csoportjába tartozik. 

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek viszont félárnyékban érzik jobban magukat, ezért a növények tövéhez gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag és egyenletesen, mérsékelten nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól mintegy 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat a környező talajszint alá kissé mélyebbre helyezzük, ami növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. A támasz minden folyóméterére 1–2 növényt számolunk a kívánt sűrűségtől függően. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszabb vízhiány azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való trágyát adunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése mintegy −25 °C, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgally felhalmozásával védjük a kifagyástól. Tartósan nedves időben a növényt iszalaghervadás támadhatja meg, ezért ajánlott a jól szellőző termőhely, a nem túl nedves talaj és a mértékletes nitrogéntrágyázás.

Szerző: Kristýna | Revízió: 03.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - az ide tartozó iszalagok nagyjából májustól virágoznak, az idős fáról fejlődő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel elvirágzás után).

2. csoport - az ide tartozó iszalagok nyár elején virágoznak. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig. Kihajtás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - az ide tartozó nagyvirágú iszalagok nyáron virágoznak. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemeték hajtásait kb. 0,2–0,4 m-re a talaj felett visszavágjuk, az idősebbeket magasabban hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük, a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.