Iszalag 'Barbara' Clematis 'Barbara'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Barbara' - lengyel nagyvirágú kultivár, amelyet Szczepan Marczyński nemesített, és a 21. század elején került forgalomba. 2,5–3 m magasra nő, közepesen erős, leveles hajtásokat fejleszt, amelyek levélnyeleikkel kapaszkodnak a támasztékba. Levelei zöldek, átellenes állásúak, egyszerűek vagy összetettek, ősszel fokozatosan megsárgulnak és lehullanak. Virágai a nagyvirágú csoportba tartoznak, átmérőjük 12–15 cm, 6–8 széles, szélükön enyhén hullámos, élénk rózsásvörös csészelevél alkotja őket, gyakran világosabb középsávval. A portokok többnyire bíborszínűek, és hangsúlyos virágközepet alkotnak. A fő virágzás május végétől július közepéig tart, a második, gyengébb hullám augusztusban és szeptemberben következik a fiatalabb hajtásokon. A fajta pergolák, lugasok, drótkerítések és szoliter cserjék befuttatására alkalmas, különösen szépen mutat fehér vagy krémszínű rózsákkal, illetve örökzöld lombos fákkal és cserjékkel társítva. Az egész növény mérgező, lenyelve irritálhatja az emésztőrendszert. Az iszalagok 2. csoportjába tartozik, amely a metszésüket határozza meg. Igénytelen és ellenálló, első látásra feltűnő növényként az iszalag a legkézenfekvőbb választás.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek inkább félárnyékban, ezért a növények tövénél gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, egyenletesen mérsékelten nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztéktól kb. 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat a környező talajszint alá kissé mélyebbre helyezzük, ami növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. A támaszték egy folyóméterére 1–2 növény kerül a kívánt sűrűségtől függően. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszabb csapadékmentes időszak azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposzttal vagy virágzó évelőknek való trágyával tápanyagot pótolunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése kb. −25 °C-ig terjed, tél előtt a fiatal csemetéket lenyírt fű vagy fenyőgally rétegével védjük, hogy a növény ki ne fagyjon. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért ajánlott a jól szellőző termőhely, a nem túlnedvesített talaj és a mértékletes nitrogéntrágyázás.

Szerző: Kristýna | Revízió: 03.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek kb. májustól a régi fáról kinövő rövid hajtásokon virágoznak. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nyár elején virágoznak. Virágaik májusban és júniusban az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezve. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemetéknél a hajtásokat kb. 0,2–0,4 m-re vágjuk vissza a talaj felett, az idősebbeket magasabban hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük - a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.