Iszalag 'Constance' Clematis 'Constance'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Constance' - a Clematis alpina faj kultivárja. A faj Európa hegyvidékeiről származik, ahol a természetes típus világos erdőszéleken és sziklás lejtőkön fordul elő. Ez az örökség tükröződik hidegtűrésében és abban, hogy a levegős, hűvösebb környezetet kedveli. A 'Constance' finom felépítésű, kb. 2 m magas kúszócserje, amely cserjék ágaira, kisebb fákra vagy könnyű szerkezetekre csavarodik fel. Levelei zöldek, gyakran szeldeltek, könnyed, szinte páfrányszerű megjelenésük levegős hatást kelt. Áprilistól májusig rengeteg bókoló, harang alakú, kb. 4–6 cm átmérőjű virágot hoz, amelyek keskeny, rózsaszín szirmokból állnak, és félig teltek is lehetnek. Belsejükben világosabb porzók láthatók, amelyek finom közepet adnak a virágnak. Jó körülmények között a növény gyengén újravirágozhat, és nyáron is hozhat néhány virágot. A virágok gyakran finoman illatosak, illatuk azonban nem erőteljes. Elvirágzás után díszes, pelyhes függelékű aszmagtermések fejlődnek, amelyek a fő virágzás után is vonzóvá teszik a növényt. Könnyed hajtásainak köszönhetően a fajta természetes hangulatú kompozíciókba, régi kerítésekre, kisebb tűlevelűek vagy lombos cserjék mellé illik, ahol szabadon kanyargó virágos füzér benyomását kelti. A metszés szempontjából az iszalagok 1. csoportjába tartozik. 

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek viszont a félárnyékot kedvelik, ezért a növények tövéhez gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy mulcsot alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, elegendő tápanyaggal és állandó, mérsékelt nedvességgel. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű, homokos talajban a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól kb. 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat a környező talajszint alá kissé mélyebbre helyezzük, ami növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. A támasz egy folyóméterére a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény kerül. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb vízhiány azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való trágyát adunk. A régebbi és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése kb. −25 °C-ig terjed, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgallyak rétegével védjük, hogy ne fagyjanak el. Tartós nedvesség esetén a növényt az iszalaghervadás károsíthatja, ezért jól szellőző termőhely, nem túlnedvesedő talaj és mérsékelt nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 04.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek kb. májustól a régi vesszőkből fejlődő rövid hajtásokon virágoznak. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok tartoznak ide. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezve. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemeték hajtásait kb. 0,2–0,4 m-re a talaj felett vágjuk vissza, az idősebbeket magasabban hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük, a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.