Iszalag 'Copernicus' Clematis 'Copernicus'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Copernicus' - Lengyelországban nemesített nagyvirágú kultivár, amely a korán virágzó nagyvirágú iszalagok csoportjába tartozik. Neve a híres csillagászra utal, és jól kifejezi a virág csillagszerű megjelenését. A növény mintegy 2 m magas, kompakt kúszócserjévé fejlődik, jól elágazó, leveles hajtásokkal, amelyek könnyen megkapaszkodnak a vékony támasztékokon. Levelei zöldek, épszélűek vagy finoman osztottak, a szezon során sűrű zöld falat alkotnak. Nyár elejétől nyár végéig nyílnak nagy, 10–12 cm átmérőjű virágai. A tavalyi hajtásokon megjelenő első virághullám általában telt, számos keskeny, mély kékeslila sziromlevéllel, gyakran világosabb középső sávval. Az új hajtásokon nyíló későbbi virágok egyszerűbbek, csillag alakúak lehetnek, krémszínű porzókból álló, kiemelkedő középpel. Ez a változékony jelleg egyetlen szezonon belül is különleges díszítőértéket ad a fajtának. A 'Copernicus' kisebb pergolákon, rácsokon, alacsony falakon vagy évelőágyásba helyezett obeliszkeken érvényesül. Szépen mutat fehér és halvány rózsaszín rózsákkal, hortenziákkal, de díszfüvekkel is, amelyek kiemelik színét és szerkezetét. A metszés szempontjából az iszalagok 2. csoportjába tartozik. 

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek inkább félárnyékban, ezért a növények tövénél gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarót alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, elegendő tápanyaggal és állandó, mérsékelt nedvességgel. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztéktól körülbelül 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat kissé a környező talajszint alá süllyesztjük, ami növeli a növény ellenálló képességét és elősegíti az új hajtások képződését. Egy folyóméter támasztékra a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény szükséges. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszabb vízhiány azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való tápoldatot adunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése körülbelül −25 °C-ig terjed. Tél előtt a fiatal csemetéket lenyírt fű vagy fenyőgally rétegével védjük, hogy ne fagyjanak el. Tartósan nedves időben a növényt iszalaghervadás károsíthatja, ezért ajánlott a jól szellőző termőhely, a nem túlnedvesített talaj és a mérsékelt nitrogéntrágyázás.

Szerző: Kristýna | Revízió: 04.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól virágoznak az idős fából fejlődő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok tartoznak ide. Virágaik május és június folyamán a tavalyi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezve. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél minden évben erős metszés szükséges. A fiatal csemetéknél a hajtásokat kb. 0,2–0,4 m-rel a talaj felett vágjuk vissza, az idősebbeket magasabban hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük, legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már fakadni kezdenek.