Iszalag 'Emilia Plater' Clematis 'Emilia Plater'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Emilia Plater' - a Dél-Európából származó viticella-csoportba tartozik, amelyet megbízható növekedése és jó ellenálló képessége miatt becsülnek. A fajta Lengyelországban jött létre, a kertekben könnyed, légies futónövényként alkalmazzák. Vékonyabb, rugalmas, erősen elágazó hajtásokat fejleszt, amelyek a támasztékok köré csavarodnak, és mintegy 3–4 m magasra nőnek. Levelei páratlanul szárnyasak, kisebb zöld levélkékkel, amelyek a szezon során jól takarják a szerkezeteket, és kellemes árnyékot adnak. Virágai egyszerűek, szélesen csillag alakúak, mintegy 6–8 cm-esek, általában négy-hat keskeny, finom kékeslila árnyalatú lepellevélből állnak, gyakran valamivel sötétebb középső sávval. A portokok sárgás színűek, és finom kontrasztot adnak a virágoknak. Júniustól szeptemberig virágzik, megfelelő gondozás mellett a virágok hosszabb időn át nyílnak, a növény pedig fokozatosan sűríti hajtásait. Az Iszalag 'Emilia Plater' pergolákon, dróthálós kerítéseken, oszlopokon és alacsonyabb fák koronájában is jól mutat, ahol átszövi az ágakat, és könnyedséget kölcsönöz az ültetésnek. Futórózsákkal vagy magasabb cserjékkel is jól társítható, amelyek vázát a szezon során képes befutni. A metszés szempontjából az iszalagok 3. csoportjába tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtások csúcsa a fényen, a gyökerek inkább félárnyékban érzik jól magukat, ezért a tövük köré gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy mulcsot használnak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, kellő tápanyag-tartalmú és egyenletesen, mérsékelten nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Kötöttebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, laza homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztéktól mintegy 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat kissé a környező talajszint alá süllyesztjük, ami növeli az ellenálló képességet, és elősegíti az új hajtások képződését. Egy folyóméter támasztékra 1–2 növény kerül a kívánt sűrűségtől függően. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb vízhiány azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való tápoldatot adunk. A régebbi és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése mintegy −25 °C-ig terjed, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgally felhalmozásával védjük a kifagyás ellen. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért jól szellőző termőhely, túl nem nedves talaj és mértékletes nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 04.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól virágoznak az idős fás részekből kinövő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a kora nyáron virágzó iszalagok tartoznak ide. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, mintegy 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok tartoznak ide. Náluk évente erős metszés szükséges. A fiatal csemeték hajtásait mintegy 0,2–0,4 m-re a talaj felett vágjuk vissza, az idősebbeket magasabban hagyjuk, mintegy 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük, a legalkalmasabb időszak, amikor a rügyek már fakadni kezdenek.