Iszalag 'Fay' Clematis 'Fay'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Fay' - modern viticella-fajta, lengyel nemesítésből származik, ahol a Clematis viticella számos ellenálló kerti iszalag alapját adja. Ezt a csoportot életerejéért, alkalmazkodóképességéért és az iszalaghervadással szembeni ellenállóságáért becsülik, amely gyakran sújtja a nagyvirágú típusokat. A 'Fay' finom hatású, lombhullató kúszócserje, amely körülbelül 2–2,5 m magasra és mintegy 1 m szélesre nő, így kisebb kertekben is jól érvényesül. Levelei páratlanul szárnyasak, középzöldek, könnyű fátylat alkotnak, amelyen átragyognak a virágok. Ezek júniustól egészen októberig nyílnak, kisebbek, harang- vagy csillag alakúak, kétszínűek, a szirmok kívül rózsaszínűek, belül fehérek, teljes nyíláskor a növény nagyon finom és romantikus hatást kelt. A virágok nem rendelkeznek kifejezett illattal, de nektárt és virágport kínálnak a rovaroknak. A 'Fay' drótkerítéseken, könnyű rácsokon, cserjecsoportokban és rózsákkal társítva is jól mutat, ahol kiemeli a természetes hangulatú ültetés jellegét. A többi iszalaghoz hasonlóan ez a fajta is enyhén mérgező lenyelve, ezért a vele való munka során alapvető óvatosság ajánlott. Színt és romantikus megjelenést visz minden kertbe. Igénytelen és ellenálló növényként, amely első pillantásra megragadja a figyelmet, az iszalag kiváló választás. Az iszalagok metszését meghatározó 3. csoportba tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek viszont inkább félárnyékban, ezért a növények tövénél gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, elegendő tápanyaggal és állandó, mérsékelt nedvességgel. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű, homokos talajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztéktól körülbelül 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat a környező talajszint alá kissé mélyebbre helyezzük, ami növeli az ellenállóképességet és serkenti az új hajtások képződését. Egy folyóméter támasztékra a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény szükséges. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb víz nélküli időszak azonban visszafogja a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőkhöz való tápoldatot adunk. Az idei hajtásokon virágzik. A beérett növények fagytűrése körülbelül −25 °C-ig terjed, tél előtt a fiatal csemetéket lenyírt fű vagy fenyőgallyak felhalmozásával védjük, hogy ne fagyjanak el. Tartós nedvesség esetén a növényt iszalaghervadás támadhatja meg, ezért jól szellőző termőhely, nem túlnedvesített talaj és mértékletes nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 04.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek körülbelül májustól virágoznak az idős fás részekből előtörő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok tartoznak ide. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, körülbelül 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig. Fakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemetéknél a hajtásokat körülbelül 0,2–0,4 m-rel a talaj felett kurtítjuk vissza, az idősebbeket magasabbra hagyjuk, körülbelül 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük - a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.