Iszalag 'Hanajima' Clematis 'Hanajima'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Hanajima' - japán eredetű, alacsony iszalag. Az integrifolia csoportba tartozik, amelynek tagjai önálló, felálló bokrokat fejlesztenek, és nem kúsznak, mint a klasszikus kúszónövények. Közép-európai viszonyok között mintegy 30–50 cm magasra és 40–60 cm szélesre nő. Tavasszal a föld alatti rügyekből karcsú, részben elfekvő szárak hajtanak ki. Ezek a környező növényekre vagy alacsonyabb támaszokra dőlnek, de maguktól nem kapaszkodnak meg rajtuk. Levelei ép szélűek, megnyúlt tojás alakúak, középzöldek. Télre teljesen visszahúzódnak, így a növény tipikus évelőként viselkedik. Virágzása többnyire júniusban kezdődik, és szeptemberig, olykor október elejéig tart. Virágai kisebbek, kb. 3–4 cm-esek, harang alakúak vagy enyhén csillag formájúak. Keskeny, spirálisan csavarodott csészelevelei rózsaszín és rózsaszínes-lila árnyalatúak. A virág közepét sárga portokok díszítik. Elvirágzás után ezüstösen fénylő termésfejek képződnek, amelyek nyártól késő őszig díszítik a növényt, és finom textúrát adnak az ültetésnek. Alacsony, laza habitusa miatt az Iszalag 'Hanajima' jól alkalmazható rózsák és alacsonyabb cserjék alá aljnövényzetként. Vegyes évelőágyásokba és napos helyeken talajtakaróként is jól beválik. Ágyásszegélyek elejére és utak mentére is ajánlott, ahol finom színátmenetet képez a magasabb cserjék és a kert pihenőterei között. Metszés szempontjából az iszalagok 3. csoportjába tartozik. 

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen, a gyökerek inkább félárnyékban érzik jól magukat. Ezért a tövük köré gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy mulccsal takarják a talajt. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag és egyenletesen, mérsékelten nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Kötött, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, laza homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól mintegy 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat a környező talajszint alá kissé mélyebbre helyezzük, ami növeli a növény ellenálló képességét és elősegíti az új hajtások képződését. A támasz egy folyóméterére 1–2 növény számolható a kívánt sűrűségtől függően. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk. Később a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb vízhiány azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposzttal vagy virágzó évelőknek való trágyával tápanyagot pótolunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése mintegy −25 °C. Tél előtt a fiatal csemetéket lenyírt fű vagy fenyőgally rétegével védjük, hogy ne fagyjanak el. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás. Ezért ajánlott a jól szellőző termőhely, a nem túl nedves talaj és a mértékletes nitrogéntrágyázás.

Szerző: Kristýna | Revízió: 04.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - az ide tartozó iszalagok nagyjából májustól virágoznak, az idős fásszárú részekből kinövő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges, legfeljebb röviddel az elvirágzás után.

2. csoport - az ide tartozó iszalagok kora nyáron virágoznak. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - az ide tartozó nagy virágú iszalagok nyáron virágoznak. Náluk évente erős metszés szükséges. Fiatal csemetéknél a hajtásokat kb. 0,2–0,4 m-rel a talaj felett vágjuk vissza, az idősebb növényeket magasabbra hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-re a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük. A legalkalmasabb időszak az, amikor a rügyek már fakadni kezdenek.