Iszalag 'Isago' Clematis 'Isago'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Isago' - japán eredetű, nagyvirágú iszalag, amelyet Susumu Arafune nemesített, és a korai nagyvirágú fajták közé sorolják. Hazai viszonyok között lombhullató, kúszó liánt fejleszt, amely a talaj minőségétől és a támasz méretétől függően általában 2–2,5 m magasra és mintegy 1–1,5 m szélesre nő. Hajtásai levélnyelükkel kapaszkodnak a támaszba, ezért könnyen befutják a fém- és farácsokat, pergolákat vagy íveket. Levelei átellenesek, összetettek, középzöldek, a szezon során sűrűn borítják a növényt, ősszel lehullanak. Az 'Isago' fajta legfőbb dísze a nagy, tiszta fehér, mintegy 10–15 cm átmérőjű virág, amely az első virágzási hullámban májustól júniusig nyílik. A virágok teltek, több sor keskeny vagy ék alakú szirom alkotja őket, így gazdag, kissé szabálytalan, mégis finom hatású virág jön létre. Közepét sárga portokok díszítik, amelyek kontrasztot adnak a virágnak. A második virágzási hullámban, rendszerint augusztusban és szeptember elején, a növény kevesebb, félig telt vagy szimpla, azonos színű virágot hoz. Így hosszú fehér virágzási időszak alakul ki, amely jól hasznosítható kertbejáratoknál, ünnepélyesebb hangulatú pergolákon vagy rózsákkal, főként pasztell árnyalatúakkal társítva. A virágok vágott virágnak is alkalmasak, vázában több napig eltartanak, különösen ha részben kinyílt állapotban vágják le őket. A metszés szempontjából az iszalagok 2. csoportjába tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek inkább félárnyékban, ezért a tövük köré gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, elegendő tápanyaggal és állandó, mérsékelt nedvességgel. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól mintegy 30–40 cm-re ültetik. A gyökérnyakat kissé a környező talajszint alá süllyesztik, ami növeli az ellenállóképességet és segíti az új hajtások képződését. A támasz egy folyóméterére 1–2 növény kerül a kívánt sűrűségtől függően. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, később az iszalag a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb víz nélküli időszak azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való trágyát adnak hozzá. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése mintegy −25 °C-ig terjed, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgally rátakarásával védjük, hogy ne fagyjanak el. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért jól szellőző termőhely, nem túlnedvesedő talaj és mértékletes nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 05.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól az idős fából kinövő rövid vesszőkön virágoznak. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel a virágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok tartoznak ide. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezve. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítják el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél évente erős metszés szükséges. Fiatal csemetéknél a hajtásokat kb. 0,2–0,4 m-re kurtítjuk a talaj felett, az idősebbeket magasabban hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük – a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már fakadni kezdenek.