Iszalag 'Jan Pawel II' Clematis 'Jan Pawel II'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Jan Pawel II' - lengyel nagyvirágú iszalag a korán és középkorán virágzó fajták köréből, amelyet Stefan Franczak nemesített a hetvenes évek végén. Neve II. János Pál pápára emlékeztet, így a növény nemcsak díszítő, hanem jelképes értékű eleme is a kertnek. Hazai viszonyok között lombhullató kúszónövényt nevel, amely a talaj minőségétől és a támasz méretétől függően nagyjából 3–4 m magas és mintegy 1–1,5 m széles. Hajtásai viszonylag vékonyak és rugalmasak, a támaszba levélnyelükkel kapaszkodnak, ezért könnyen befutják a pergolákat, drótkerítéseket, faoszlopokat vagy idősebb cserjéket. Levelei zöldek, szárnyasan összetettek vagy hármasak, a szezon során összefüggő zöld palástot alkotnak, amely ősszel lehullik, és szabaddá teszi a szerkezetet. A mintegy 13–15 cm átmérőjű virágok júniustól szeptemberig nyílnak, eleinte szinte tiszta fehérek, a nyár második felében a lepellevelek közepén egyre jobban kirajzolódó rózsaszín sávval. A virág közepét sötétebb árnyalatú, kontrasztos portokok díszítik, amelyek mélységet adnak neki. Sötét falak vagy tűlevelűek hátterén a virágok fényfoltokként hatnak, és nagyobb távolságból is magukra vonják a tekintetet. Magassága és finom színezete révén a fajta modern és vidéki kertekben, városi udvarokon és a házbejáratok mellett egyaránt megállja a helyét, ahol kiemeli a függőleges építészeti vonalakat. Rózsák, sötét virágú iszalagok vagy hortenziák mellé ültetve harmonikus színátmeneteket teremt. Virágai vonzzák a beporzó rovarokat, különösen az apró méheket és a zengőlegyeket, a növény minden része azonban lenyelve mérgező. Az iszalagok metszését meghatározó 2. csoportba tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek viszont félárnyékban érzik jobban magukat, ezért a növények tövéhez gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy mulcsot alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, kellő tápanyagtartalmú és egyenletesen, mérsékelten nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Kötött, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, laza homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól nagyjából 30–40 cm-re ültetik. A gyökérnyakat a környező talajszint alá kissé mélyebbre helyezik, ami növeli az ellenállóképességet és serkenti az új hajtások képződését. Egy folyóméter támaszra a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény kerül. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, később az iszalag a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszabb víz nélküli időszak azonban visszafogja a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való tápanyagot adnak neki. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése nagyjából −25 °C-ig terjed, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgally takarásával védjük, hogy a növény ne fagyjon el. Tartósan nedves időben a növényen iszalaghervadás léphet fel, ezért jól szellőző termőhely, túl nem nedvesedő talaj és mértékletes nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 05.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek kb. májustól virágoznak az idős fás részekből fejlődő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok csoportja. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezve. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítják el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok csoportja. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemetéknél a hajtásokat kb. 0,2-0,4 m-re vágjuk vissza a talaj felett, az idősebbeket magasabban hagyjuk, kb. 0,3-0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük - a legalkalmasabb időszak az, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.