Iszalag 'Julka' Clematis 'Julka'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Julka' - lengyel nagyvirágú fajta, amely a közép-európai viszonyokhoz alkalmazkodó, látványos, mégis ellenálló kúszónövények nemesítéséből származik. Körülbelül 2–2,5 m magasra és kb. 1 m szélesre nő, ezért pergolákra és dróthálós kerítésekre éppúgy alkalmas, mint kisebb fás szárú növényekre, amelyeket szabadon befuthat. Virágai szélesen nyitottak, átmérőjük nagyjából 12–14 cm, 6–8 bársonyos lila lepellevéllel. Minden lepellevél közepét borvörös–bíbor sáv hangsúlyozza, amelyen a szín a szélek felé enyhén világosodik. A portokok krémszínűek vagy halványsárgák, így jól látható kontrasztot alkotnak a sötétebb lepellevelekkel. A virágzás általában júniusban kezdődik, júliusban folytatódik, megfelelő termőhelyen és elegendő nedvesség mellett szeptemberig ismétlődik. Függőleges elemként jól érvényesül rózsákkal, gyöngyvesszőkkel vagy hortenziákkal kombinált vegyes ágyásokban, ahol kitölti a fás szárú növények közötti teret. Érdekes hatást kelt a ház vagy a garázs világos fala mellé ültetve is, ahol kiemelkedik a virágok sötét árnyalata. Mérsékelten erős növekedése miatt támasszal ellátott nagyobb edényekbe is alkalmas erkélyen vagy teraszon. A metszésüket meghatározó csoportok közül az iszalagok 2. csoportjába tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek viszont félárnyékban érzik jobban magukat, ezért a növények töve körül gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, állandóan mérsékelten nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól kb. 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat általában kissé a környező talajszint alá süllyesztjük, ami növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. Egy folyóméter támaszra a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény kerül. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszabb csapadékmentes időszak azonban korlátozza a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek szánt trágyát adunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése kb. −25 °C-ig terjed, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgally felhalmozásával védjük, hogy ne fagyjanak ki. Tartós nedvesség esetén a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért ajánlott a jól szellőző termőhely, a nem túl nedves talaj és a mértékletes nitrogéntrágyázás.

Szerző: Kristýna | Revízió: 05.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek kb. májustól virágoznak az idős fás részekből fejlődő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok tartoznak ide. Virágaik május és június folyamán a tavalyi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezve. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemeték hajtásait kb. 0,2–0,4 m-re a talaj felett kurtítjuk vissza, az idősebbeket magasabbra hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-re a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük, a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.