Iszalag 'Kacper' Clematis 'Kacper'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Kacper' - lengyel eredetű, feltűnő nagyvirágú fajta, amelyet erőteljes növekedésre és rendkívül mutatós virágokra nemesítettek. Körülbelül 2,5–3 m magasra és mintegy 1 m szélesre nő. Hajtásai a levelek vékony levélnyeleivel kapaszkodnak a támasztékokra, és sűrű, dúsan lombos függönyt alkotnak. A 18–20 cm átmérőjű virágok a nagyvirágú iszalagok között is a nagyobbak közé tartoznak. 6–8 széles sziromlevelük alapszíne mélylila–bíbor, közepükön világosabb, gyakran rózsaszínes–vöröseslila sáv fut. Ez a színátmenet plasztikus megjelenést kölcsönöz a virágoknak, és napfényben kiemeli a finom erezetet. A porzókon krémszínű–halványsárga portokok ülnek, amelyek kontrasztos virágközepet alkotnak. A fő virágzási hullám júniusban és júliusban zajlik, rövidebb szünet után szeptemberben ismét megjelennek a virágok, az időjárás alakulásától függően néha egészen október elejéig. A fajta domináns függőleges elemként érvényesül pergolákon, erős rácsokon és dróthálós kerítéseken, ahol gyorsan eltakarja a kevésbé mutatós szerkezeteket. Nagyon szépen mutat tűlevelűek vagy világosabb lombú lombos cserjék közelébe ültetve is, amelyek hátterén a virágok sötét árnyalata jól kiemelkedik. A metszés szempontjából az iszalagok 2. csoportjába tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtások csúcsa a fényen fejlődik jól, a gyökerek viszont félárnyékban érzik jobban magukat, ezért a növények tövéhez gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, kellő tápanyag-tartalmú és egyenletesen, mérsékelten nedves. Az ideális pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztéktól körülbelül 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat kissé a környező talajszint alá süllyesztjük, ami növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. Egy folyóméter támasztékra a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény kerül. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszabb vízhiány azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposzttal vagy virágzó évelőknek való trágyával tápanyagot pótolunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése körülbelül −25 °C-ig terjed, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgally ráhalmozásával védjük a kifagyástól. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért jól szellőző termőhely, nem túlöntözött talaj és mértékletes nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 05.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól virágoznak az idős fás részekből előtörő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok tartoznak ide. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezve. Fakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemeték hajtásait kb. 0,2–0,4 m-re a talaj felett kurtítjuk, az idősebbeket magasabbra hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-re a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük – a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már duzzadni kezdenek.