Iszalag 'Lasurstern' Clematis 'Lasurstern'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Lasurstern' - a kerti iszalag nagyvirágú fajtája, amely jól beválik a közép-európai kertekben. Hajtásai mintegy 2–3 m magasra nőnek, a növény szélessége a támasztéktól függően 0,8–1 m körül alakul. Levelei páratlanul szárnyaltak, élénkzöldek, finom takarást adnak a kerítéseken és pergolákon. A 14–18 cm átmérőjű virágok 6–8, egymást enyhén fedő, kékeslila lepellevélből állnak, finoman világosabb szegéllyel és krémsárga portokokkal a közepükön. A fő virágzás májusban és júniusban zajlik az előző évi hajtásokon, a második virághullám augusztustól szeptemberig következik az idei vesszőkön. A fajta pergolákra, rácsokra, drótkerítésekre ültethető, de rózsákkal vagy kisebb tűlevelűekkel társítva is szép, ahol virágainak színe kontrasztot alkot a sötétebb háttérrel. Termesztése nem igényes, ezért vált a futó és virágzó növények közül az egyik legkedveltebb választássá. Aki igénytelen és ellenálló, első látásra feltűnő, a kertet színessé varázsoló növényt keres, annak az iszalag a legjobb választás. A metszést meghatározó iszalagcsoportok közül a 2. csoportba tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek viszont félárnyékban érzik jobban magukat, ezért a növények tövébe gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy mulcsot használnak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagokban gazdag, egyenletesen enyhén nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztéktól mintegy 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat a környező talajszint alá enyhén mélyebbre helyezzük, ami növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. A támaszték egy folyóméterére 1–2 növényt számolunk a kívánt sűrűségtől függően. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb víz nélküli időszak azonban visszaveti a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való trágyát adunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése mintegy −25 °C-ig terjed, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgally ráterítésével védjük, hogy ne fagyjanak el. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért ajánlott a jól szellőző termőhely, a nem túl nedves talaj és a mérsékelt nitrogéntrágyázás.

Szerző: Kristýna | Revízió: 05.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól virágoznak az idős fás részekből kinövő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok csoportja. A virágok májusban és júniusban az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen kíméletes, mintegy 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok csoportja. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemeték hajtásait mintegy 0,2–0,4 m-rel a talaj felett vágjuk vissza, az idősebbeket magasabban hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben végezzük novembertől március elejéig, legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.