Iszalag 'Roko-Kolla' Clematis 'Roko-Kolla'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Roko-Kolla' - a nagy virágú kúszó iszalagok közé tartozik. A Baltikumban nemesítették, és a Clematis patens csoport hibridjei közé sorolják. Közepesen erős, nagyjából 2–3 m magasra növő indákat fejleszt, idősebb korában a támasztól függően mintegy 1 m szélességet ér el. Levelei tojásdadok vagy hármasan összetettek, élénkzöldek, a támaszokon sűrű falat alkotnak. Legnagyobb dísze a nagy, egyszerű, körülbelül 12–15 cm átmérőjű virág, amely egyesével vagy kettesével ül a hajtások végén. A virágnak 6–8 hosszúkás tojásdad, tiszta fehér lepellevele van, amelyek alacsonyabb hőmérsékleten a közepüknél finom zöldes árnyalatot kaphatnak. A portokok sárgák vagy krémszínűek, finom kontrasztot adnak a fehér virágnak. Nyár elejétől kora őszig virágzik, a fő virágzási hullám általában júliusban és augusztusban van. Virágai nem kifejezetten illatosak, de rendkívül üdék, és a kompozícióban szépen feldobják az ültetés sötétebb részeit. Pergolákhoz, drótkerítésekhez, rácsokhoz és kisebb fákhoz is alkalmas, ahol szabadon kúszhat az ágak között. A metszés szempontjából az iszalagok 3. csoportjába tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtások csúcsa a fényen fejlődik jól, a gyökerek viszont félárnyékban érzik jobban magukat, ezért a növények tövénél gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy mulcsot használnak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, elegendő tápanyaggal és állandó, mérsékelt nedvességgel. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól körülbelül 30–40 cm-re ültetjük. A gyökérnyakat kissé a környező talajszint alá süllyesztjük, ami növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. A támasz egy folyóméterére a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény kerül. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen tartjuk, később az iszalag a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb víz nélküli időszak azonban visszafogja a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való tápanyagot adunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése nagyjából −25 °C-ig terjed, tél előtt a fiatal csemetéket lenyírt fű vagy fenyőgally ráhalmozásával védjük, hogy a növény ne fagyjon el. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért jól szellőző termőhely, nem túlnedvesedő talaj és mértékletes nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 08.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól virágoznak az idős fás részekből kinövő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok csoportja. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, körülbelül 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezzük. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítjuk el.

3. csoport - a nyáron virágzó, nagy virágú iszalagok csoportja. Ezeknél minden évben erős metszés szükséges. A fiatal csemetéknél a hajtásokat körülbelül 0,2–0,4 m-rel a talaj felett vágjuk vissza, az idősebbeket magasabban hagyjuk, körülbelül 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük, a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.