Iszalag 'Sen-no-kaze' Clematis 'Sen-no-kaze'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Sen-no-kaze' - japán nagyvirágú iszalag, amelynek nevét gyakran „ezer szél”-ként fordítják. Ez jól kifejezi a sziromlevelek finom rajzolatát. Hajtásai hazai viszonyok között általában 2–2,5 m magasra nőnek, és közepesen sűrű, jól kézben tartható lombozatot alkotnak, amely kisebb pergolákra, rácsokra vagy obeliszkekre alkalmas. Virágai tányér alakúak, 10–14 cm nagyok, 6–8 sziromlevéllel. Alapszínük krémfehér, minden sziromlevél közepén élénkebb zöld vagy rózsaszínes csík fut végig, a virág közepén feltűnő krémszínű vagy világossárga porzók ülnek. A fő virágzási hullám májusban és júniusban jelentkezik az előző évi vesszőkön, a második, gyengébb hullám augusztusban és szeptemberben jelenik meg az idei hajtásokon. Levelei tojásdadok, középzöldek, a támasztékon könnyed hatást keltenek és átengedik a fényt. A fajta jól társítható hidegebb rózsaszín árnyalatú rózsákkal, fehér virágú cserjékkel vagy alacsonyabb, kék és lila tónusú évelőkkel. Világos virágai sötét háttér előtt szépen kiemelkednek. Az iszalag termesztése nem igényes, ezért kezdőknek és tapasztalt kertészeknek egyaránt alkalmas növény. Egyetlen kertből sem hiányozhat. Az iszalagok metszését meghatározó 2. csoportba tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek inkább félárnyékban, ezért a növények tövébe gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, egyenletesen és mérsékelten nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Kötött, agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, laza, homokos talajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztéktól körülbelül 30–40 cm-re ültetik. A gyökérnyak általában kissé a környező talajszint alá kerül, ami növeli az ellenállóképességet és serkenti az új hajtások képződését. A támaszték egy folyóméterére 1–2 növény jut, a kívánt sűrűségtől függően. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, később az iszalag a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb víz nélküli időszak azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való trágyát adnak hozzá. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése körülbelül −25 °C-ig terjed, tél előtt a fiatal csemetéket lenyírt fű vagy fenyőgally felhalmozásával védjük, hogy ne fagyjanak el. Tartós nedvesség esetén a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért jól szellőző termőhely, nem túlnedvesedő talaj és mérsékelt nitrogénadagolás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 09.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól virágoznak az idős fás részekből kinövő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (esetleg csak röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok csoportja. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítják el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok csoportja. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemetéknél a hajtásokat kb. 0,2–0,4 m-re kurtítjuk a talaj felett, az idősebbeket magasabbra hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-re a talaj felett. A metszést kedvező időben végezzük novembertől március elejéig, a legalkalmasabb időszak az, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.