Iszalag 'Venosa Violacea' Clematis 'Venosa Violacea'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Venosa Violacea' - az olasz iszalag (Clematis viticella) történelmi fajtája, amelyet a 19. században Franciaországban nemesített Lemoine. A viticella csoportba tartozik, amelyet hosszú nyári virágzása és ellenálló képessége miatt becsülnek. Lombhullató, fásodó kúszónövény. Közép-európai viszonyok között nagyjából 2,5–3,5 m magasra és 0,8–1 m szélesre nő. Hajtásai vékonyabbak és rugalmasak, jól rácsavarodnak a támasztékra. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, kisebb, tojásdad, középzöld levélkékkel. A virágok átmérője kb. 10–14 cm. Általában hat elliptikus csészelevél alkotja őket, fehér alapon feltűnő lila erezettel, amely a közepétől a szélek felé fut. A virág közepét lila, szinte fekete portokok díszítik. Júniustól szeptemberig virágzik, az időjárástól függően gyakran hullámokban. Megfelelő gondozás mellett a virágok a hajtások hosszának nagy részét beborítják. Vonzó a méhek és más beporzók számára, amelyek nyáron át a pollenjét és nektárját is hasznosítják. Jól mutat rácson, kerítésen, pergolán, valamint nagyobb cserjékkel vagy rózsákkal társítva, ahol kétszínű virágai díszes kontrasztot teremtenek. Az iszalagok 3. csoportjába tartozik, ez határozza meg a metszését.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek, hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek inkább félárnyékban, ezért a növények tövéhez gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy mulcsot használnak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, elegendő tápanyaggal és egyenletes, mérsékelt nedvességgel. A megfelelő pH 6–7 körül van. Kötött, agyagos talajba ajánlott homokot és komposztot keverni, laza homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztéktól kb. 30–40 cm-re ültetik. A gyökérnyakat általában kissé a környező talajszint alá süllyesztik, ez növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. A támaszték egy folyóméterére a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény kerül. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen kell tartani. Később az iszalag a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszabb vízhiány azonban visszafogja a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőkhöz való trágyát adunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése kb. −25 °C-ig terjed. A fiatal konténeres növényeket tél előtt lekaszált fűvel vagy fenyőgallyal takarjuk, hogy ne fagyjanak el. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás. Ezért ajánlott a jól szellőző termőhely, a nem túl nedves talaj és a mérsékelt nitrogéntrágyázás.

Szerző: Kristýna | Revízió: 09.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek kb. májustól virágoznak, az idős fáról fejlődő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges, legfeljebb röviddel az elvirágzás után.

2. csoport - a kora nyáron virágzó iszalagok tartoznak ide. Virágaik május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítják el.

3. csoport - a nyáron virágzó, nagy virágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal növények hajtásait kb. 0,2–0,4 m-re, az idősebbekét magasabbra, kb. 0,3–0,5 m-re vágjuk vissza a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük. A legalkalmasabb időszak az, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.