Iszalag 'Ville de Lyon' Clematis 'Ville de Lyon'

Termék részletes leírása

Iszalag 'Ville de Lyon' - francia nagyvirágú fajta, amelyet a 20. század elején Francisque Morel nemesítő mutatott be. A később virágzó, erőteljes színhatású nagyvirágú iszalagok közé tartozik. Lombhullató, közepes–erős növekedésű kúszónövény, amely hazai viszonyok között 2,5–3,5 m magasra és mintegy 1–1,5 m szélesre nő. Hajtásai hajlékonyak, fásodók, a támasz köré csavarodnak. Levelei hármasan összetettek, középzöldek, a szezon során sűrű lombot alkotnak. A virágok átmérője körülbelül 10–15 cm, hat-nyolc szélesebb, enyhén hullámos csészelevél alkotja őket, kárminvöröstől mély bíborig terjedő árnyalatokban, gyakran sötétebb erezettel és világosabb közepű. A kontrasztot az élénksárga portokok fokozzák. A virágzás általában júniusban kezdődik és szeptemberig tart, az időjárástól és a növény erejétől függően gyakran hullámokban. Feltűnő színének és jó elágazódásának köszönhetően pergolákon, kerítéseken, rácsokon és kisebb fákon is jól érvényesül, ahol élénk színű takarófalat képez. Rózsákkal vagy világos lombú fás szárúakkal is jól társítható, amelyek hátterén a virágok kiemelkednek. Más Clematis-fajokhoz hasonlóan a növény lenyelve mérgező, nedve irritálhatja a bőrt. Az iszalagok metszését meghatározó 3. csoportba tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek inkább félárnyékban, ezért a tövük körül gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, elegendő tápanyaggal és állandó, mérsékelt nedvességgel. Az ideális pH 6–7 körül van. Kötöttebb agyagos talajba érdemes homokot és komposztot keverni, laza homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól mintegy 30–40 cm-re ültetik. A gyökérnyak általában kissé a környező talajszint alá kerül, ami növeli az ellenálló képességet és segíti az új hajtások képződését. Egy folyóméter támaszra 1–2 növény kerül a kívánt sűrűségtől függően. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, később az iszalag a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb víz nélküli időszak azonban visszafogja a virágzást. Tavasszal komposzttal vagy virágzó évelőknek szánt trágyával érdemes táplálni. Az adott év hajtásain virágzik. A beérett növények fagytűrése körülbelül −25 °C-ig terjed, a fiatal csemetéket tél előtt lekaszált fű vagy fenyőgally rétegével védjük a kifagyás ellen. Tartósan nedves időben a növényt az iszalaghervadás károsíthatja, ezért jól szellőző termőhely, nem túl nedves talaj és mértékletes nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 09.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól virágoznak az idős fáról fejlődő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel az elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok csoportja. Virágaik május és június folyamán a tavalyi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig. Rügyfakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítják el.

3. csoport - a nyáron virágzó nagyvirágú iszalagok csoportja. Esetükben évente erős metszés szükséges. A fiatal csemeték hajtásait kb. 0,2–0,4 m-rel a talaj felett vágjuk vissza, az idősebbeket magasabban hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-rel a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük – a legalkalmasabb az az időszak, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.