Jácintvirágú orgona 'Lavender Lady' Syringa x hyacinthiflora 'Lavender Lady'

Termék részletes leírása

Jácintvirágú orgona 'Lavender Lady' - a fajta a széleslevelű orgona (Syringa oblata) és a közönséges orgona (Syringa vulgaris) kerti hibridjeként született, korai virágzása és jó fagytűrése miatt értékes. A 'Lavender Lady' a 20. század közepének amerikai nemesítéséből származó szelekcióként ismert, és ott érvényesül a kertben, ahol fontos az illat és a virágok finom levendulaszíne. A cserje sűrű, felálló növekedésű, ívelt hajtásokkal, éves növekedése jó termőhelyen gyakran 20–45 cm. Kifejlett korában hazai viszonyok között általában 2–3 m magasra és mintegy 1,5–2,5 m szélesre nő. Levelei tojásdadok vagy szív alakúak, mélyzöldek, ősszel gyakran bronzos-bíboros árnyalatúra színeződnek. Áprilisban és májusban az előző évi hajtások végén 10–15 cm-es bugák nyílnak csöves, négytagú, levendulalila árnyalatú, rendszerint erősen illatos virágokból. A virágzó ágak vázába is vághatók, beltérben az illat teljesen kibontakozik. A virágok nektárt és virágport kínálnak, a méhek és poszméhek szívesen látogatják. Kompozícióban jól illik bangitákhoz, somokhoz, gyöngyvesszőkhöz és díszfüvekhez, alkalmasak mellé a sötétzöld tűlevelűek is, amelyek kiemelik a virágok színét.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, itt virágzik a legdúsabban. Elviseli a könnyebb félárnyékot is, fényhiány esetén azonban gyengébben virágzik. A jó vízáteresztő, középkötött, humuszos, ideálisan semleges vagy enyhén lúgos (pH 6,5–7,5) talajt kedveli. A savanyú és tartósan pangóvizes talajt nem tűri. A komposzttal vagy finom kéreggel végzett mulcsozás segít megőrizni a nedvességet és javítja a talajszerkezetet. Az öntözés főleg ültetés után és aszályos időszakokban fontos. Begyökeresedés után a jácintvirágú orgona viszonylag jól tűri a szárazságot. Trágyázás szempontjából nem igényes, elegendő tavasszal egy adag komposzt vagy enyhe trágya virágzó cserjékhez. A túlzott nitrogén a virágzás rovására a lombnövekedést serkenti, ezért kerülendő. Igen jól fagytűrő, általában –25 °C-ig, és gond nélkül átvészeli a közép-európai teleket. A betegségekkel, különösen a lisztharmattal szemben is ellenállóbb, mint a közönséges orgona. Kártevők csak ritkán jelentkeznek. A metszés egyszerű és nem igényes. Virágzás után végezzük, ekkor eltávolítjuk az elnyílt virágzatokat, és szükség esetén enyhén formázzuk a cserjét. Erős metszésre általában nincs szükség, mert a cserje természetes módon megtartja tömör formáját. A rendszeres metszés elősegíti az ismételt virágzást és a cserje sűrűségét.

Szerző: Nikol | Revízió: 18.12.2025