Japán borsfa 'Black Magic' Zanthoxylum piperitum 'Black Magic'

Termék részletes leírása

Japán borsfa 'Black Magic'  - Japánból, Kínából és Koreából származó, többtörzsű cserje vagy kisebb fa. Ez a lombhullató faj 2–4 méter magasra nő, és aromás tulajdonságai mellett díszítő megjelenéséért is értékelik. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, finoman fűrészes szélűek, színük élénk, sötétlila. Szétmorzsolva jellegzetes citrusillatot árasztanak, amely a citromra vagy a limetre emlékeztet. Ősszel a levelek sárgára színeződnek, ami tovább növeli díszértéküket. Az ágakat feltűnő tüskék borítják. Tavasszal, általában áprilisban és májusban apró, zöldessárga virágok nyílnak. Egyivarúak és többnyire feltűnés nélküliek, mégis megvan a maguk bája. Beporzás után apró termések, tokok fejlődnek, amelyek éréskor felnyílnak, és fényes, fekete magvakat tárnak fel. A tokok héját csípős íze és intenzív aromája miatt gyakran fűszerként használják, a magvak viszont kemények, fogyasztásra kevésbé alkalmasak. Ez a cserje ideális ehető kertekbe, szoliterként vagy nagyobb kompozíciók részeként, ahol egzotikus megjelenésével és gyakorlati hasznával is kitűnik.

Termesztés:  Nyílt, teljesen napos vagy enyhén félárnyékos termőhelyet igényel. A bőséges napfény kulcsfontosságú a levelek és a termések aromájának intenzitásához, és biztosítja a vesszők megbízható beérését a tél beállta előtt. Ideális számára a mély, humuszos, jó vízáteresztő és tápanyagban gazdag homokos vályogtalaj semleges vagy enyhén savanyú pH-val. A növény meglehetősen alkalmazkodóképes, de a szélsőségeket nem tűri: a nehéz, pangó vizes talajban gyökérrothadás lép fel, a tiszta, száraz homokban pedig tápanyaghiánytól szenved. Az öntözés legyen rendszeres és mérsékelt, a közeg két öntözés között kissé szikkadjon ki, a fiatal, frissen ültetett növényeknél azonban a talajt folyamatosan nedvesen kell tartani. A kifejlett cserjék mély gyökérzetűek, a rövid ideig tartó szárazságot gond nélkül átvészelik. A trágyázás tavasszal érett komposzt bedolgozásával vagy lassan oldódó szerves trágya kijuttatásával történik. Ez a tüskés cserje a metszést nagyon jól tűri. A nevelő és fenntartó metszést kora tavasszal (február végétől márciusig) végezzük, ekkor eltávolítjuk a száraz, sérült vagy a koronát túlzottan sűrítő ágakat, és a kompakt forma megőrzése érdekében visszavágjuk a túl hosszú hajtásokat. A növény az új tavaszi hajtásokon virágzik, így a korai tavaszi metszés nem veszélyezteti a terméskötést. Több példány ültetésekor (például áthatolhatatlan élősövény kialakításához) 1–1,5 méteres tőtávolság ajánlott. Hazai viszonyok között a kifejlett növények fagytűrése nagyon jó (általában -18 °C és -22 °C között). A fiatal csemeték azonban érzékenyebbek, ezért az ültetést követő első 2–3 évben ősszel ajánlott a gyökérzónát lombréteggel vagy faaprítékkal alaposan betakarni, a törzset pedig védeni a fagyos széltől. A késő tavaszi fagyok megperzselhetik a frissen kihajtott leveleket, a növény azonban a járulékos rügyekből megbízhatóan regenerálódik.

Szerző: Lucie | Revízió: 3.6. 2026