Japán borsfa, szecsuáni bors 'Black Magic' Zanthoxylum piperitum 'Fekete mágia'

Termék részletes leírása

Japán borsfa 'Black Magic' - többtörzsű cserje vagy kisebb fa, amely Japánból, Kínából és Koreából származik. Ez a lombhullató faj 2–4 méter magasra nő, és aromás tulajdonságaiért, valamint dekoratív megjelenéséért egyaránt értékelik. A levelek páratlanul összetettek, élénkzöldek, finoman fűrészes szélűek. Jójól színezettek élénk lila sötét színűre. Szétzúzva jellegzetes, citrusos illatot bocsátanak ki, amely citromra vagy zöldcitromra emlékeztet. Ősszel a levelek sárgára színeződnek, ami növeli díszítőértéküket. Az ágak erőteljes tövisekkel borítottak. Tavasszal, általában áprilisban és májusban, apró, sárgászöld virágok jelennek meg. Egylakiak és általában feltűnőek, de mégis van bennük valami bájos. Megporzás után apró termések – tokok képződnek, amelyek éretten felrepednek, felfedve a fekete, fényes magokat. A tokok héját gyakran használják fűszerként fűszeres íze és intenzív aromája miatt, míg a magok kemények és inkább alkalmatlanok a fogyasztásra. Ez a cserje ideális ehető kertekbe, szoliterként vagy nagyobb kompozíciók részeként, ahol egzotikus megjelenésével és praktikus felhasználásával tűnik ki.

Növénynevelés: Nyitott, napos vagy enyhén félárnyas helyet igényel. A megfelelő mennyiségű napfény kulcsfontosságú a levelek és a termések aromájának intenzitása érdekében, valamint biztosítja a fás részek megbízható beérlelését a tél beállta előtt. Az ideális talajtípus a mély, humusztartalmú, jól vízáteresztő és tápanyagban gazdag agyag-homokos talaj, semleges vagy enyhén savas pH-értékkel. A növény elég alkalmazkodó, de nem tolerálja a szélsőségeket – a nehéz, pangó vízű talajok a gyökérrothadáshoz vezetnek, míg a tiszta száraz homokban tápanyaghiányban szenved. Az öntözésnek rendszeresnek és mérsékletesnek kell lennie; a szubstrátnak az egyes öntözések között kissé ki kell száradnia, azonban a fiatal növényeknél az ültetés után stabilan nedvesen kell tartani a talajt. A felnőtt cserjék mély gyökérzete van, és a rövid ideig tartó szárazságot problémamentesen vészik át. A trágyázást tavasszal érett komposzt beásásával vagy lassú felszívódású szerves műtrágya kijuttatásával végezzük. Ez a tövises cserje nagyon jól tűri a metszést. A alakító és karbantartó metszést kora tavasszal (február végétől márciusig) kell elvégezni, ilyenkor távolítjuk el a száraz, sérült vagy túl sűrű ágakat, és visszametsszük a túl hosszú hajtásokat a kompakt forma megőrzése érdekében. A növény az új tavaszi hajtásokon virágzik, így a kora tavaszi metszés nem veszélyezteti a terméshozamot. Több növény ültetése esetén (pl. áthatolhatatlan sövény kialakításához) 1–1,5 méteres tőtávolságot javasoljuk. A kifejlett fás növények fagytűrése a nálunk jellemző körülmények között nagyon jó (általában -18 °C-ig vagy -22 °C-ig). A fiatal paltázott növények azonban érzékenyebbek, ezért ültetés után az első 2–3 évben érdemes ősszel alaposan mulcsozni a gyökérzónát levélréttel vagy falezel, valamint védeni a törzsét a fagyos széllel szemben. A késő tavaszi fagyok megégethetik az éppen kihajtott leveleket, a növény azonban megbízhatóan regenerálódik az adventícia rügyekből.

Szerző: Lucie | Revízió: 03.06.2026