Japán dérbab ssp. reevesiana Skimmia japonica ssp. reevesiana

Termék részletes leírása

Japán dérbab ssp. reevesiana  - örökzöld, kompakt cserje a rutafélék családjából, Kínából származik. A legtöbb, kétlaki dérbabbal szemben ez az alfaj kétivarú virágú, így hímivarú növény nélkül is terem. Sűrű, alacsony, mintegy 0,5–1 m-es bokrot nevel, a kertészeti gyakorlatban gyakran kb. 0,6 m magas és legfeljebb 0,9 m széles. Levelei keskenyek vagy elliptikusak, bőrneműek, sötétzöldek és enyhén aromásak. Virágbimbói már ősszel kifejlődnek, és télen át a hajtásvégeken maradnak. Tavasszal, általában áprilistól májusig sűrű, kúp alakú bugákban nyílnak apró, krémfehér, finom illatú virágai, amelyek nektárt és virágport kínálnak a beporzóknak. Szeptembertől érnek gömbölyű, kb. 6–9 mm-es piros bogyói, amelyek gyakran késő télig megmaradnak, és az árnyékban élénk színfoltot adnak. Termése díszértékű, fogyasztásra nem alkalmas. A cserje jól mutat hangakertekben, japán hangulatú kompozíciókban, magasabb fás szárúak alá ültetve, valamint bejáratok mellé helyezett edényekben, ahol a téli bogyók apró lampionokként világítanak a levelek között. Színben jól kiegészítik a rododendronok, a babérhangák (Pieris), a Leucothoe és a páfrányok, ahol a piros bogyók a hangakert téli színeihez kapcsolódnak. Városi ültetésekben a légszennyezés tűrése miatt is beválik, ha a talaj nem szárad ki.

Termesztés: A félárnyékos vagy árnyékos helyet kedveli, napon csak tartósan nedvesebb talajban és téli napégés nélkül fejlődik jól. Legmegfelelőbb számára a humuszos, jó vízáteresztő, állandóan enyhén nedves, lombkomposztban gazdag talaj, pH kb. 4,5–6,5. Lúgos talajban sárgaság (klorózis) jelentkezhet, ilyenkor tőzeg és vas pótlása segít. Ültetése márciustól novemberig, fagymentes időben végezhető, utána fontos a rendszeres öntözés és a kéregmulcs. A trágyázás mérsékelt legyen, tavasszal komposzt vagy savanyú talajt kedvelő cserjékhez való tápanyag ajánlott. Metszést alig igényel, többnyire csak a sérült ágacskákat távolítjuk el tél után. A kifejlett növények kb. -15 °C-ig bírják a fagyot, hidegebb és szeles fekvésben hasznos a téli árnyékolás és a gyökérzóna takarása. Nehéz agyagtalajon vízelvezetés szükséges, mert gyökerei nem szeretik a tartósan pangó vizet. Edényben ormányosbogarak és pajzstetvek jelenhetnek meg, túlöntözéskor fitoftóra fenyeget. A bogyók elfogyasztva emésztési panaszokat okozhatnak. Összefüggő ültetéshez négyzetméterenként kb. 2–3 növénnyel számolunk, alacsony élősövény szegélyhez nagyjából 40–50 cm-enként ültetjük. Lágyabb vízzel érdemes öntözni, hogy a közeg hosszú távon ne lúgosodjon el. Edényes tartáshoz legalább 10–15 literes konténer és télen szélvédett elhelyezés válik be.

Szerző: Nikol | Revízió: 24.2. 2026