Japán feketefenyő 'Sayonara' Pinus thunbergii 'Sayonara'

Termék részletes leírása

Thunberg-fenyő 'Sayonara' - elegáns kultivár, amely szabályos, kúpos vagy piramisszerű habitusáról és feltűnően dekoratív, sötétzöld tűleveleiről ismert. Japán nemesítésből származik, és a 20. század második felétől legkésőbb jelen van a kínálatban. Ez a japán feketefenyő törpe változata, amelyet a part menti területeken és homokdűnéken ismernek, ahol ellenáll a szélnek és a sós permetnek. A 'Sayonara' több törzsű, sűrűn elágazó cserjét vagy alacsony fát alkot, széles kúp alakú vagy gömbölyded formával. A téli rügyek feltűnően fehéres vagy szürkésfehér színűek, ami dekoratív részletet ad a pihenőidőszakban. A tűlevelek erősek, merevek és szúrósak, kettesével csomókban helyezkednek el, általában 7–12 cm hosszúak és sötétzöldek. 10 éves korban gyakran körülbelül 1 m magasságot ér el, felnőttkorban általában 1–2 m magas és körülbelül 1–2 m széles. A lassabb növekedés és az eredeti fajhoz képest kisebb termettség értékelendő, aminek köszönhetően kisebb kertekbe, sziklakertbe vagy japán stílusú kompozíciókba is alkalmas. A kompozícióban jól érvényesül kavicsos ágyásokban, kövek és fűfélék között, japán juharokkal, azáleákkal és alacsony borókákkal, ahol természetesen kapcsolódik a japán kertek esztétikájához.

Thunberg fenyő - japán feketefenyő, nagyon népszerű egész Japánban. Akár 18 méter magasra és 6 méter szélesre is megnőhet. Széles ágakkal és szabálytalanul görbült törzzsel rendelkezik. Ennek köszönhetően nagyon gyakran használják bonszai formázására. A korona sűrű, gömbölyű, vagy lapított gömbölyű. A tűlevelek kettesével csomókban nőnek, fényes, sötétzöld színűek. A tobozok barna-szürke színűek.

Növekedés: Legjobban a teljes napot és a melegebb mikroklímát kedveli, légáramlással, félárnyékban a habitus ritkább. A talaj jól átjárható, homokos-vályogos vagy kavicsos, inkább enyhén savanyú, tájékoztató jelleggel pH 5,0–6,5. Az állandó pangó víz és a nehéz, tömör agyag növeli a gyökérrothadás és a tűlevélhullás kockázatát, ezért ilyen helyeken vízelvezetést és enyhe emelt ágyást használnak. Az öntözés főként ültetés után szükséges, később jól tűri a szárazabb időszakokat, ha a talaj mélyebb és a gyökerek jól fejlettek. A trágyázás mérsékelt legyen, tavasszal adjunk hozzá kis mennyiségű műtrágyát a tűlevelűeknek, a kéreg- vagy kavicsmulcs is megfelelő. Nincs szükség metszésre, a sűrítés érdekében május és június között a fiatal „gyertyák” egy részét le lehet vágni, vagy szobrászati formákra lehet alakítani. A fagyállóság a cseh körülmények között általában -25 °C körül mozog, az érett növényeknél magasabb lehet, télen a szél kiszárító hatása érzékenyebb. A konténeres növényeket márciustól októberig ültetik, az ajánlott távolság körülbelül 1,5–2 m. A lehetséges problémák közül különösen az levéltetveket és a fiatal hajtásokon megjelenő levélbogarakat, valamint a hosszan tartó, nedves nyári időszakban fellépő tűlevélbetegségeket figyeljük. A merev tűleveleknek és a kompakt növekedésnek köszönhetően még a modern, betonnal és cortennel készült kertekben is meggyőzően hat, ahol lágyítja a kemény éleket. Fiatal ültetvényeknél télen az olvadékvíz idején történő öntözés és a gyökérzóna mulccsal való védelme ajánlott, mivel a tűlevelűek télen is párologtatnak. A tartályban mély, stabil virágcserép és ásványi adalék szükséges, hogy a víz gyorsan elvezetődjön, és a gyökerek ne szenvedjenek levegőhiánytól. Ha a tartályban, nyitott teraszon termesztik, a fagyos időszakban hasznos lehet a tartály szigetelő réteggel való beburkolása.

Szerző: Krisztina | Felülvizsgálat: 2026.02.22.