Japán gyöngyvessző Merlo Star 'Davcop01' Spiraea japonica Merlo Star 'Davcop01'

Termék részletes leírása

Japán gyöngyvessző Merlo Star 'Davcop01' - a fajta a MERLO® licencsorozathoz tartozik, és Franciaországban, Angers környékén nemesítették. Nemesítője Jean-Paul Davasse. Az európai források a forgalomba hozatalát 2018-hoz kötik, terjesztését a Sapho cég végzi. A szabadalmi dokumentációban Spiraea japonica × bumalda hibridként szerepel, a kertészeti gyakorlatban kompakt japán gyöngyvesszőként használják. Alapfaja Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban és Kínában honos. A cserje lombhullató, sűrű és természetes módon gömb alakú. Általában 0,3–0,5 m magasra és 0,6 m szélesre nő, meleg, tápanyagban gazdag körülmények között metszés nélkül nagyobbra is megnőhet. Levelei aprók, tojásdadok és fűrészes szélűek. Tavasszal bronzos vagy vörösesnarancs hajtásokkal fakad, nyáron aranysárgára vagy sárgászöldre vált, ősszel pedig narancsvörös árnyalatokba színeződik. Júniusban a hajtásvégeken sötét rózsaszín virágokból álló lapos sátorozó virágzatok jelennek meg, ezek általában 7–8 cm-esek, illatuk visszafogott. A virágok vonzzák a beporzókat, kedvező körülmények között a virágzás a nyár folyamán megújulhat. A fajta alacsony szegélyekbe, csoportos ültetésekbe és edényekbe is alkalmas, ahol a lomb színváltozásai finom kontrasztot alkotnak a díszfüvekkel, a levendulával, a zsályával vagy a fehér virágú évelőkkel.

Termesztés: Napos termőhelyen fejlődik a legjobban, itt hozza a legtöbb virágot és itt őrzi meg kompakt formáját, de a enyhe félárnyékot is elviseli. A talaj legyen közepesen kötött vagy laza, jó vízáteresztő és humuszban gazdag, kémhatása nagyjából enyhén savanyútól semlegesig terjedjen. Kötött, agyagos talajban a szerkezet és a vízelvezetés javítására durvább homok vagy apró kavics és komposzt bekeverése ajánlott. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők, kivéve a talaj átfagyásának és a szélsőséges szárazságnak az időszakát. Sövénynél a cserjék között körülbelül 0,5–0,7 m tőtávolságot hagyunk, laza csoportban vagy szoliterként a fajta végső szélességének megfelelő távolságot tartunk. Az ültetést követő első évben a rendszeres, inkább mérsékelt öntözés segíti a jó begyökeresedést, később a gyöngyvessző a rövidebb száraz időszakokat is elviseli, és elegendő a kiegészítő öntözés a hosszabb kánikulai periódusokban. A tavaszi trágyázás komposzttal vagy virágzó cserjéknek való összetett műtrágyával elősegíti a növekedést és a bimbóképzést. A korán virágzó gyöngyvesszőket virágzás után metsszük, ilyenkor a legidősebb ágakat tőből eltávolítjuk, és szükség szerint visszavágjuk az elvirágzott hajtásokat, hogy helyet adjunk a következő évben virágzó fiatal vesszőknek. A nyáron virágzó gyöngyvesszőknél az alakító metszést gyakran tél végére vagy kora tavaszra időzítjük, mivel főként az idei hajtásokon virágzanak. A cserje körüli talajfelszínt kéreg- vagy faaprítékmulccsal takarjuk, amely visszaszorítja a gyomokat és csökkenti a párolgást. A gyöngyvessző általában jól fagytűrő, a gyakran termesztett fajták megbízhatóan áttelelnek −25 °C alatti hőmérsékleten is. 

Szerző: Nikol | Revízió: 18.12.2025