Japán kecskerágó 'El Dorado' Euonymus japonicus 'El Dorado'

Termék részletes leírása

Japán kecskerágó 'El Dorado' - örökzöld fajta. Alapfaja Japánban, Koreában és Kelet-Ázsia egyes részein honos. Az alapfaj a 19. század folyamán került az európai kertekbe, és fokozatosan a városi és magánkertek kedvelt díszcserjéjévé vált. Az 'El Dorado' fajtát feltűnő aranysárga tarkázása és tömör, sűrű növekedése miatt nemesítették. Mintegy 60–100 cm magasra és 60–120 cm szélesre nő. Erősen elágazó bokrot nevel. Bőrszerű, fényes levelei közepe sötétzöld, széles szegélyük aranysárga. A fiatal hajtások világosabbak, így a vegetációs időszakban erős kontraszt alakul ki. Jelentéktelen, zöldesfehér virágai júniustól júliusig nyílnak, fő díszértéke azonban az egész évben dekoratív lombozat. Nagyon meleg vidékeken az idősebb példányokon apró, rózsaszín termések is megjelenhetnek, narancssárga magvakkal. A fajta modern városi kertekbe, alacsony élő szegélyekbe és teraszon tartott edényekbe illik. Sötét lombú fás szárúak vagy tűlevelűek között kontrasztos elemként is mutatós. Tömör növekedése és jó metszéstűrése miatt a puszpáng alternatívájaként is használják. A növény lenyelve enyhén mérgező anyagokat tartalmaz, fogyasztásra nem alkalmas. Sűrű lombja télen menedéket nyújt az apró madaraknak, és virágzáson kívül is díszít.

Termesztés: Világos, bőséges szórt fényt kapó termőhelyen fejlődik jól, ideális számára a teljes napfény vagy a félárnyék. Elengedhetetlen a szélvédett fekvés, mert a téli szél és a kiszárító fagyok károsíthatják a leveleket, főként a fiatalabb növényeken. Hazai viszonyok között védett mikroklímában termeszthető a legsikeresebben, például a házak déli és nyugati fala mellett, városi beépítésben vagy udvarokban. A talaj legyen humuszos, tápanyagban gazdag és jó vízáteresztő, vályogos vagy homokos vályog, ajánlott pH-értéke 6–7,5. Fontos a jó vízelvezetés, főként kötött talajokban, ahol homok vagy kavics bekeverése ajánlott. Márciustól októberig ültethető, az erős fagyok és a szélsőséges szárazság időszakát kivéve. Rendszeres öntözést igényel, különösen az ültetést követő első évben és edényes tartás esetén. A közeget egyenletesen nedvesen kell tartani, tartós túlöntözés nélkül. Tavasszal mérsékelten, szükség esetén nyár elején még egyszer trágyázzuk, kiegyensúlyozott, díszcserjéknek való műtrágyával. A metszést nagyon jól tűri, tavasszal vagy a vegetációs időszakban végezhető. Ez sűrűsödésre serkenti, és lehetővé teszi tömör bokorrá vagy alacsony sövénnyé formálását. Fagytűrése nagyjából -12 és -15 °C között van, ezért hidegebb vidékeken téli védelem ajánlott: a gyökérnyakat mulccsal, a föld feletti részeket fátyolfóliával érdemes takarni. Edényben tartva védett, világos, erős fagyoktól mentes helyen teleltessük. A növény általában ellenálló, száraz, meleg időben azonban pajzstetvek vagy takácsatkák jelenhetnek meg, főként az edényben nevelt példányokon. Sövénybe ültetve a kívánt sűrűségtől függően mintegy 40–60 cm-es tőtávolság vált be.

Szerző: Jana | Revízió: 20.05. 2026