Japán kecskerágó 'Extravaganza' Euonymus japonicus 'Extravaganza'

Termék részletes leírása

Japán kecskerágó 'Extravaganza' - a japán kecskerágó örökzöld fajtája, amely a Japánban, Koreában és Kínában elterjedt kelet-ázsiai fajtól származik. A tömörebb, tarka levelű formák közé tartozik, amelyeket elsősorban egész éves lombdíszükért és a kisebb kertekben, valamint edényekben való jó felhasználhatóságukért nevelnek. Sűrűn elágazó, felálló vagy szélesen bokros habitusú, kifejlett korában általában 0,8–1 m magas és nagyjából 0,8–0,9 m széles, nagyon kedvező körülmények között évek múltán valamivel nagyobb is lehet. Levelei átellenesek, bőrneműek, fényesek, tojásdad-elliptikusak, sötétzöld középrésszel és széles krémfehér-tejszínű szegéllyel, amely egész évben világos, tiszta megjelenést kölcsönöz a cserjének. A fiatal hajtások különösen üdék és kontrasztosak. Májustól júniusig apró, zöldesfehér vagy sárgászöld, inkább jelentéktelen virágok jelenhetnek meg. A fajta fő értéke a lombjában és sűrű, rendezett habitusában rejlik. A kertben edényekben, előkertekben, alacsonyabb szegélyültetésekben, szabályos csoportokban, valamint alacsonyabb örökzöld hangsúlyként évelők, levendulák, tűzesők vagy díszfüvek között érvényesül. Jól formázható, ezért alacsony sövényekhez és kisebb geometrikus formákhoz is alkalmas.

Termesztés: Világos, bőséges szórt fényt kapó termőhelyen fejlődik jól, ideálisan napon vagy félárnyékban. Döntő fontosságú a szélvédett hely, mert a téli szél és a kiszárító fagyok károsíthatják a leveleket, különösen a fiatalabb növényeknél. Hazai viszonyok között a védett mikroklímájú helyeken válik be leginkább, például a házak déli és nyugati falai mellett, városi beépítésben vagy udvarokban. A talaj legyen humuszos, tápanyagban gazdag és jó vízáteresztő, vályogos vagy homokos vályog, ajánlott pH-értéke 6–7,5. Fontos a vízelvezetés, főleg kötött talajokban, ahol homok vagy kavics bekeverése javasolt. Ültetése márciustól októberig lehetséges, az erős fagyok és a szélsőséges szárazság időszakát kivéve. Az öntözés legyen rendszeres, különösen az ültetést követő első évben és az edényben nevelt növényeknél. A közeget egyenletesen nedvesen kell tartani, tartós túlöntözés nélkül. A trágyázást tavasszal mérsékelten, szükség esetén nyár elején még egyszer végezzük, díszcserjékhez való kiegyensúlyozott trágyával. A metszést nagyon jól tűri, tavasszal vagy a vegetációs időszakban végezhető, ilyenkor elősegíti a besűrűsödést, és lehetővé teszi tömör cserjévé vagy alacsony sövénnyé formázását. Fagytűrése nagyjából -12 és -15 °C között van, ezért hidegebb vidékeken ajánlott a gyökérnyak téli védelme mulccsal, a föld feletti részeké pedig fátyolfóliával. Edényes nevelésnél célszerű védett, világos, erős fagyoktól mentes helyen teleltetni. A növény általában ellenálló, száraz, meleg időben pajzstetvek vagy takácsatkák jelenhetnek meg, főként az edényben nevelt példányokon. Sövénybe ültetve a kívánt sűrűségtől függően körülbelül 40–60 cm-es tőtávolság válik be.

Szerző: Kristýna | Revízió: 22.04. 2026