Japán lilaakác 'Macrobotrys' Wisteria floribunda 'Macrobotrys'

Termék részletes leírása

Japán lilaakác 'Macrobotrys'  - gyakran Wisteria floribunda 'Macrobotrys', újabban 'Multijuga' szinonimanéven is szerepel. Ez a japán lilaakác rendkívül hosszú virágzataiért becsült fajta. Erős növekedésű, fásodó, csavarodó kúszónövény a pillangósvirágúak családjából, amely az óramutató járásával megegyező irányban csavarodik, és kifejlett korában a támasztól és a metszéstől függően általában mintegy 7–10 m hosszúra és kb. 3–5 m szélesre nő. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, élénk- vagy középzöldek, ősszel megsárgulnak. Legnagyobb díszei a lecsüngő, pillangós virágokból álló fürtök, amelyek május közepétől júniusig jelennek meg a részben vagy teljesen lombos növényen. A virágok halványlilák vagy lilák, finoman sárgás folttal és enyhe, édes illattal. A fürtök hossza általában 80–130 cm, kivételes körülmények között még több is lehet, így a fajta különösen magas pergolákon, átjárók fölött vagy falra futtatva hat igen látványosan. Elvirágzás után bársonyos hüvelyek képződnek, amelyek dekoratívak, ám a magok és a hüvelyek fogyasztva mérgezőek. A fajta méhlegelő, virágzáskor vonzza a beporzó rovarokat. Kompozícióban domináns kúszónövényként érvényesül pergolákon, masszív rácsokon, bejárati íveken és meleg homlokzatokon.

Termesztés: A lilaakác növekedéséhez erős támaszra van szükség, számolni kell azzal, hogy néhány év alatt akár 10 méteresre is megnőhet. Meleg, napos helyre ültetjük. Az első 2–3 évben különös gondot fordítunk rá, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük, nyár közepén fontos káliumtartalmú műtrágyával pótlólag trágyázni, hogy a szövetek ősszel beérjenek. Az első években télire ajánlott a növényt fenyőgallyal takarni. Kemény teleken visszafagyhat, de általában újra kihajt. Ültetés előtt a cserepes növényt vízzel teli edénybe merítjük, amíg alaposan át nem ázik. 40x40x40 cm-es gödröt ásunk, aljára 10 cm vastag réteg jól érett trágyát vagy komposztot teszünk, majd beültetjük. 1–2 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint ahogy korábban nőtt. Legalább 30 cm-re ültessük a faltól vagy más növénytől. Metszés: A lilaakác rendszeres metszést igényel, enélkül akár csak 15 év után kezdene virágozni. Ültetéskor a fő hajtást 50–70 cm-re kurtítjuk, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük vissza. A vegetációs időszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem kurtítjuk). A fő vezérhajtást nem kurtítjuk. Amikor a visszakurtított egyéves oldalhajtásokból kinőtt hajtások elérik a 25 cm-t, az 5–6. levél fölött visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15–20 cm-t. A fő vezérhajtást hagyjuk nőni. A második évben kora tavasszal, amikor már nem fenyeget fagy, az előző évben nőtt hajtásokat az 5–6. rügy fölött visszavágjuk, a rövidebb ágakat nem metsszük. A csúcshajtást egyáltalán nem metsszük. A vegetációs időszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket. Ezt megismételjük, ha a hajtások elérik a 25 cm-t. A fő vezérhajtást hagyjuk nőni. Az ültetést követő harmadik évben az oldalágakon, a tavalyi hajtások kétéves fáján már virágrügyeknek kell lenniük. Ha a hosszabbító hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal az 5–6. rügy fölött visszakurtítjuk őket, a fő hajtás alatti összes többit a 3–4. rügy fölött kurtítjuk, a rövidebb és gyengébb, ferdén vagy vízszintesen növő hajtásokat meghagyjuk, ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-nél hosszabb hajtásokat. A további években a lilaakác általában már nem igényel metszést, a virágzó ágacskák fokozott képződése mérsékli a növekedést. Ha a csúcshajtás meghaladja a kívánt magasságot, vízszintes helyzetbe kötözzük. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.

Szerző: Kristýna | Revízió: 16.03.2026