Japán lonc 'Halliana' Lonicera japonica 'Halliana'

Termék részletes leírása

Japán lonc 'Halliana' - kelet-ázsiai eredetű kúszónövény, pergolákra és kerítésekre való erős illatú liánként értékelik. Hazai viszonyok között kb. 4–6 m magas és 1–2 m széles, csavarodó cserjévé fejlődik. Szorosan rácsavarodik a pergolákra, a lugasrácsokra vagy a fatörzsekre, és fokozatosan összefüggő zöld takarót képez. Levelei átellenesek, széles tojásdadok vagy elliptikusak, kb. 4–8 cm hosszúak és bőrneműek. Színük felül sötétzöld és fényes, a fonákjuk világosabb. Enyhe teleken a lombozat nagy része a növényen marad, így szinte örökzöldnek hat. Júniustól szeptemberig a hajtásvégeken kb. 3–4 cm hosszú, csöves virágok nyílnak kis csomókban. Eleinte tiszta fehérek, majd fokozatosan krémsárga árnyalatúvá válnak, így egy tövön egyszerre láthatók fehér és sárga virágok. A virágok édes, mézes illatúak. Illatuk késő délután és meleg éjszakákon a legerősebb, ilyenkor vonzzák a méheket, a poszméheket és az éjjeli lepkéket. Ősszel apró, gömbölyű, fekete bogyók érnek, amelyek emberi fogyasztásra nem alkalmasak, a madaraknak viszont táplálékul szolgálnak. A 'Halliana' lonc romantikus liánként jól mutat pergolákon és bejárati íveken. Alkalmas csúnya kerítések vagy falak befuttatására is, és jól kiegészíti az iszalagokat, a kúszórózsákat vagy a magasabb évelőket.

Termesztés:  Teljes napos vagy félárnyékos termőhely ajánlott, ideális esetben olyan, ahol a gyökérzóna hűvösebb, enyhén árnyékolt helyen van, a hajtások felső része pedig elegendő fényt kap. A japán lonc konténeres növényei ültetés után jól megerednek, és gyorsan befutják az előkészített támasztékot. A talaj legyen középkötött, humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő és mérsékelten nedves. Kémhatása gyengén savanyútól semlegesig terjedjen, kb. pH 6–7 között. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők. A támasztéktól kb. 40–60 cm távolságot érdemes tartani, egy lián 1–2 m-es szakaszt fut be. Ültetés után rendszeres, de nem túlzott öntözést igényel. Idősebb növényeknél elegendő száraz időszakokban pótlólag öntözni, és a gyökérlabda fölé kéregmulcsot teríteni. A beérett növények fagytűrése kb. -20 °C, magasabb és szeles fekvésben védettebb termőhely ajánlott. A metszést főleg virágzás után végezzük. Ilyenkor eltávolítjuk az elöregedett és elfagyott hajtásokat, a legtöbb virágot hozó fiatalabb vesszőket pedig meghagyjuk. A betegségek és kártevők közül levéltetű és lisztharmat jelenhet meg. Fellépésüket jól szellőző termőhely, kiegyenlített nedvesség és mértékletes trágyázás csökkenti, utóbbihoz komposzt vagy virágzó cserjéknek való műtrágya használható. Ha két vagy több növényt ültetünk egymás mellé, néhány év alatt sűrű, illatos fal alakul ki, amely búvóhelyet nyújt a madaraknak, és árnyékot ad a pihenőhelynek.

Szerző: Nikol | Revízió: 4.12.2025