Japán rózsa 'Rubra' Rosa rugosa 'Rubra'

Termék részletes leírása

Japán rózsa 'Rubra' - robusztus lombhullató cserje, amely vadregényes szépséget és rendkívüli ellenálló képességet visz a kertbe. Az eredetileg Ázsiában honos fás szárú növény kifejlett korában nagyjából 150–200 centiméter magas és széles. Sűrű habitusa és jellegzetes, mélyen erezett, sötétzöld levelei teszik feltűnővé, amelyek ősszel ragyogó sárga árnyalatokat öltenek. Teljesen fagytűrő, -40 °C-ig bírja a hideget, és kiválóan tűri a sózást, valamint a szennyezett városi levegőt is. Ágait sűrűn borítják egyenes tüskék, így a cserje áthatolhatatlan akadályt képez. Ennek a rózsának a legfőbb díszértéke és haszna a bőséges virágzásban és az azt követő termésképzésben rejlik. Júniustól augusztusig nyílnak nagy, szimpla, akár 10 centiméter átmérőjű virágai, amelyek mély rózsaszínes-lilától bíborvörösig terjedő színűek, és erős, édes illatot árasztanak. Nyár végén nagy, lapított, élénkpiros csipkebogyókat érlel. A termések C-vitamin-tartalma magas, ízük harmonikusan édeskés-savanykás. A csipkebogyó frissen fogyasztható, de lekvárnak és teának is feldolgozható. Szabadon növő élősövénybe ültetve 60–80 centiméteres tőtávolság ajánlott. Csoportos ültetésre és vidéki kertekbe szoliterként is alkalmas.

Termesztés: Termesztéséhez a teljes napfény és a jól szellőző, hideg északi szelektől védett termőhely a legmegfelelőbb. A legjobb számára a mély, humuszos, jó vízáteresztő, tápanyagokban gazdag talaj, enyhén savanyú vagy semleges, 6,0–6,8 közötti pH-val. Tavasszal vagy ősszel ültetjük, nagyjából 40–50 cm-es tőtávolságra, ami négyzetméterenként körülbelül 4–5 cserjének felel meg. Rendszeres öntözést igényel, különösen a begyökeresedés idején és a nyári aszály alatt, a tartós túlnedvesedést azonban kerülni kell. A tenyészidőszakban rózsáknak való tápoldattal trágyázzuk. A metszés során tavasszal eltávolítjuk a gyenge és sérült hajtásokat, és megőrizzük a felálló habitust. A fajta -40 °C-ig fagytűrő, hidegebb vidékeken ajánlott a tő földdel vagy komposzttal való felkupacolása. A rózsák gyakori betegségeivel szemben jól ellenálló, kedvezőtlen körülmények között lisztharmat vagy csillagos levélfoltosság jelentkezhet. A szabadgyökerű rózsacsemetét 12–24 órára vízzel teli vödörbe áztatjuk. Áztatás előtt visszavágjuk a gyökereket, a hajtásokat pedig 1–3 rügyre kurtítjuk (ha tavasszal ültetünk, őszi ültetésnél a metszést kora tavaszig halasztjuk). Közben kb. 60 cm mély gödröt ásunk, amelynek alját és falait ásóvillával alaposan fellazítjuk, majd rózsaföldet vagy jól érett komposztot adunk hozzá. A növényt ezután mintegy 5 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint ahogyan a faiskolában nőtt (a jól látható oltási hely az irányadó, ennek ültetés után a föld alá kell kerülnie).

Szerző: Lucie | Revízió: 11.3. 2026