Japán som 'Dwarf Pink Select' Cornus kousa 'Dwarf Pink Select'

Termék részletes leírása

Japán som 'Dwarf Pink Select' - ez az apró és rendkívül bájos fajta, amelyet tömör növekedése és lágy színezete miatt szelektáltak, ideális választás a rózsaszín árnyalatok kedvelőinek. Habitusa sűrű, törpe, inkább bokros, nagyon lassan növekszik, és kifejlett korában mintegy 1,5–2 méter magasra és ugyanilyen szélesre nő. Természetesen lekerekített, alacsony formájának köszönhetően metszés nélkül is rendezett megjelenésű. Levelei élénkzöldek, kisebbek, mint az alapfajé, széleik enyhén hullámosak. Ősszel, októberben színük drámai bíbor és borvörös keverékévé változik, ami a tömör formával együtt ragyogó, párnaszerű színfoltot alkot a kertben. Virágai júniusban jelennek meg, és négy murvalevélből állnak, amelyek ennél a kultivárnál jellegzetes finom rózsaszín vagy fáradt rózsaszín árnyalatúak. A szín a murvalevelek szélén a legintenzívebb, és fokozatosan világosabb közép felé halványul, ami mélységet kölcsönöz a virágnak. Elvirágzás után, szeptemberben érnek gömbölyű, mélyvörös, szamócára emlékeztető termései. Ezek ehetők, és az apró cserjén igen feltűnő, dekoratív hatást keltenek. Ez a fajta elsősorban kis előkertekben, sziklakerti kompozíciókban vagy teraszon elhelyezett edényekben hangsúlyos elemként érvényesül. Kiváló választás alacsony csoportos ültetésekhez, illetve exkluzív szoliterként olyan helyekre, ahol a nagyra növő, klasszikus somfák túl robusztusnak hatnának.

A japán som Kelet-Ázsiából, egészen pontosan Japánból, Koreából és Kínából származik. Mintegy 5–8 méter magasra és hasonló szélesre nő, elegáns, lekerekített koronát alkot. Viszonylag erőteljes növekedésű cserjék vagy kis fák, vízszintesen vagy felfelé törő ágaik különálló emeleteket képeznek. Levelei oválisak, világoszöldek, jellegzetes textúrájúak. Ősszel tüzes vörösre színeződnek. Virágai később nyílnak, mint a többi somé, általában tavasz végén vagy nyár elején, és több héten át díszítenek. Krémfehér vagy halvány rózsaszín virágai látványos felületeket, emeleteket alkotnak. Termései kicsi, gömbölyű bogyók, rendszerint narancssárgák vagy pirosak, és ősszel érnek. Megjelenésükben erősen emlékeztetnek egy szép, érett szamócára. Ehetők, édes ízűek. Jelenlétével minden térbe bájt, tavaszi virágok varázsát és őszi színeket visz, ezért csodálatot és érdeklődést vált ki azokból, akik értékelik a természet szépségeinek felejthetetlen palettáját.

Termesztés: A japán som termesztéséhez védett, melegebb, teljes napfényes vagy enyhén félárnyékos termőhely válik be, ahol a virágzat szépen kiszíneződik, a fa pedig jól beérik. Legmegfelelőbb a mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő talaj elegendő szervesanyag-tartalommal és enyhén savanyú kémhatással, általában pH 5–6,5 között. A talaj legyen egyenletesen nedves, de ne pangó vizes, ezért hasznos a drénréteg és a mulcstakarás, amely mérsékli a gyökerek kiszáradását és a talaj felső rétegének téli átfagyását. A konténeres növényeket leggyakrabban márciustól májusig, valamint szeptembertől októberig ültetik, szoliterként ültetve legalább 2,5–3 m távolságot kell hagyni a többi nagyobb cserjétől. Az ültetést követő első években hosszabb szárazság idején rendszeres öntözést és tavasszal savanyú talajt kedvelő fás szárúaknak való trágyával végzett enyhe tápanyag-utánpótlást igényel. Metszésre általában nincs szükség, rendszerint elég tavasszal eltávolítani a fagyott vagy keresztbe növő ágakat, megőrizve a korona természetes formáját. A japán som általában ellenálló a gombás betegségekkel, különösen a som antraknózisával szemben, és jó ellenállást mutat a verticilliumos hervadással szemben is, ennek ellenére érdemes elkerülni a túlöntözést és a nehéz, tömörödött talajokat. A kultivár fagytűrése nagyjából −29 °C-ig terjed, a kifejlett növények Magyarország legtöbb területén teljesen télállók, a fiatal csemeték azonban az első teleken hálásak a gyökérzóna enyhe takarásáért mulccsal vagy fenyőgallyal.

Szerző: Kamila | Revízió: 24. 2. 2026