Japán som 'Great Star' Cornus kousa 'Great Star'

Termék részletes leírása

Japán som 'Great Star' - a japán som elegáns fajtája, nagy, csillag alakú virágairól ismert. Japán, Korea és Kína hegyi erdeiből származik, ahol humuszos, jó vízelvezetésű, egyenletesen nedves talajokon nő. A fajtát a Cornus kousa var. chinensis köréből származó szelekcióként tartják számon, amelyet a normandiai Vasterival kertben válogattak ki feltűnően megnyúlt, tiszta fehér murvaleveleiért. Május végén és június elején a hajtások végén virágfejecskék jelennek meg, amelyeket négy, kb. 10–12 cm átmérőjű murvalevél vesz körül, látványos csillaghatást keltve. A fajta felálló, idővel szétterülő cserjét vagy kisebb fát nevel, a tőből eredő másodlagos törzsekkel, kifejlett korában általában kb. 5 m magas és kb. 4 m széles. Levelei közép- vagy sötétzöldek, tojásdadok, ősszel narancssárgára, pirosra, egészen kárminvörösre színeződnek. Szeptembertől érnek vörösesnarancs színű összetett termései, enyhén édes, aromás terméshússal, amely frissen vagy befőttnek, lekvárnak is felhasználható. Kertkompozícióban természetes hatást kelt rododendronokkal, azáleákkal, japán juharokkal, hegyi babérral (Kalmia), valamint páfrányok vagy díszfüvek aláültetésével. Virágai nem kifejezetten illatosak, fő díszét a murvalevelek rajzolata és a korona finom textúrája adja. Szoliterként vagy díszkerti ültetés részeként is ajánlott, ahol kivételes formája és virágai jól érvényesülnek.

A japán som Kelet-Ázsiából, egészen pontosan Japánból, Koreából és Kínából származik. Kb. 5–8 méter magasra nő, hasonló szélességben, elegáns, lekerekített koronát nevel. Viszonylag erőteljes növekedésű cserje vagy kis fa, vízszintesen vagy felfelé álló ágai elkülönülő szinteket alkotnak. Levelei oválisak, világoszöldek, kifejezett textúrájúak, ősszel tűzpirosra színeződnek. Virágai később nyílnak, mint más somféléké, általában tavasz végén vagy nyár elején, és több hétig díszítenek. Krémfehér vagy halvány rózsaszín virágai látványos virágszinteket alkotnak. Termései kicsik, gömbölyűek, többnyire narancssárgák vagy pirosak, ősszel érnek. Megjelenésükben feltűnően egy szép, érett szamócára emlékeztetnek. Ehetők és édesek. Jelenlétével bármely kertbe bájt, tavaszi virágokat és őszi színeket csempész, így mindazok csodálatát kivívja, akik értékelik a természet felejthetetlen színpalettáját.

Termesztés: A japán som termesztésénél a védett, melegebb, teljesen napos vagy enyhén félárnyékos termőhely válik be, ahol a virágzat szépen kiszíneződik és a vessző jól beérik. Legjobb számára a mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő, szerves anyagban gazdag, enyhén savanyú kémhatású talaj, általában 5–6,5 pH-értékkel. A talaj maradjon egyenletesen nedves, de ne legyen pangó vizes, ezért hasznos a drénréteg és a mulcstakarás, amely mérsékli a gyökerek kiszáradását és a felső talajréteg téli átfagyását. A konténeres növényeket leggyakrabban márciustól májusig és szeptembertől októberig ültetik, szoliter ültetésnél legalább 2,5–3 m távolságot kell hagyni más nagyobb cserjéktől. Az ültetést követő első években kedvező a rendszeres öntözés hosszabb aszály idején, valamint tavasszal egy enyhe trágyázás savanyú talajt kedvelő fásszárúaknak való trágyával. Metszésre általában nincs szükség, rendszerint elegendő tavasszal eltávolítani a fagykárt szenvedett vagy keresztező ágakat, megőrizve a korona természetes formáját. A japán som általában ellenálló a gombás betegségekkel, különösen a somfélék antraknózisával szemben, és jó ellenálló képességet mutat a verticilliumos hervadással szemben is, ennek ellenére érdemes elkerülni a túlöntözést és a nehéz, tömörödött talajokat. A fajta fagytűrése kb. −29 °C-ig terjed, a kifejlett növények Magyarország legtöbb területén teljesen télállók, a fiatal csemeték azonban az első teleken hálásak a gyökérzóna mulccsal vagy fenyőgallyal történő enyhe takarásáért.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.02. 2026