Japán som 'Pevé Satomi Compact' Cornus kousa 'Pevé Satomi Compact'

Termék részletes leírása

Japán som 'Pevé Satomi Compact'  - Japán, Korea és Kína hegyi erdeiből származik, ahol cserjeként és kisebb faként is előfordul. A 'Pevé Satomi Compact' fajta a rózsaszín virágú 'Satomi' vonal tömörebb szelekciójaként jött létre, és a kertben sűrű, felfelé törekvő habitust alakít ki. Májusban és júniusban fejecskékbe tömörülő apró virágai jelennek meg, amelyeket négy feltűnő, általában 8–10 cm széles, szabálytalanul élénk rózsaszín árnyalatú fellevél vesz körül. Levelei tojásdad-elliptikusak, nyáron mélyzöldek, ősszel narancssárgába, majd borvörösbe váltanak. Elvirágzás után 2–3 cm-es gömbölyű terméscsoportokat hoz, amelyek rendszerint nyár végén érnek. Húsuk édes, finoman aromás, frissen kóstolva és lekvárba, szörpbe is alkalmas. Kertkompozíciókban szoliterként érvényesül a terasz mellett, az előkertben vagy rododendronokkal, japán juharokkal, illetve örökzöld cserjékkel csoportba ültetve, ahol a fellevelek színe és az őszi lombszín is kiemelkedik. Kérge szürkésbarna, és idővel finoman, mozaikszerűen leválik, ami télen is struktúrát ad a kertnek. Virágzás idején a méhek kedvelik, termése a madarakat is vonzza, a termés egy része mégis megmarad házi feldolgozásra. A beporzást általában rovarok végzik, a fajnál nem szükséges célzottan porzófajtát választani, ha a környéken további japán somok vagy virágos som (Cornus florida) találhatók.

A japán som Kelet-Ázsiából, pontosabban Japánból, Koreából és Kínából származik. Körülbelül 5–8 méter magasra és hasonló szélesre nő, elegáns, lekerekített koronát nevel. Viszonylag erőteljes növekedésű cserjék vagy kis fák, vízszintesen vagy felfelé álló ágaik elkülönülő szinteket alkotnak. Levelei oválisak, világoszöldek, markáns textúrájúak. Ősszel tűzvörösre színeződnek. Virágai a többi somfajnál később, általában tavasz végén vagy nyár elején jelennek meg, és több hétig díszítenek. Krémfehértől halvány rózsaszínig terjedő virágai látványos felületeket, szinteket képeznek. Termései kicsi, gömbölyű bogyók, többnyire narancssárgák vagy pirosak, és ősszel érnek. Megjelenésük leginkább egy szép, érett szamócára emlékeztet. Ehetők, édesek. Jelenlétével bármely térbe bájt, tavaszi virágokat és őszi színeket visz, így mindazok csodálatát kivívja, akik értékelik a természet felejthetetlen színpalettáját.

Termesztés: A japán som termesztésében a védett, melegebb termőhely válik be, teljes napsütésben vagy enyhe félárnyékban, ahol a virágzat jól kiszíneződik, és a vesszők beérnek. Legalkalmasabb a mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő talaj, elegendő szervesanyag-tartalommal és enyhén savanyú kémhatással, általában pH 5–6,5 között. A talaj maradjon egyenletesen nedves, de ne legyen pangó vizes, ezért hasznos a drénréteg és a mulcstakarás, amely csökkenti a gyökerek kiszáradását és a felső talajréteg téli átfagyását. A konténeres növényeket leggyakrabban márciustól májusig, illetve szeptembertől októberig ültetik, szoliter ültetésnél legalább 2,5–3 m távolságot hagyunk a többi nagyobb cserjétől. Az ültetést követő első években hosszabb aszály idején rendszeres öntözést és tavasszal savanyú talajt kedvelő fás szárúaknak való tápanyaggal enyhe trágyázást igényel. Metszésre általában nincs szükség, többnyire elegendő tavasszal eltávolítani a fagykárosodott vagy keresztező ágakat, megőrizve a korona természetes formáját. A japán som általában ellenálló a gombás betegségekkel, különösen a som antraknózisával szemben, és jó ellenállást mutat a verticilliumos hervadással szemben is, ennek ellenére érdemes kerülni a túlöntözést és a nehéz, tömörödött talajokat. A fajta fagytűrése nagyjából −29 °C-ig terjed, a kifejlett növények Magyarország legtöbb területén teljesen télállók, a fiatal csemeték azonban az első teleken hálásak a gyökérzóna mulccsal vagy fenyőgallyal való enyhe takarásáért.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.02. 2026