Japán som 'Pink Lips' Cornus kousa 'Pink Lips'

Termék részletes leírása

Japán som 'Pink Lips' - kétszínű, rendkívül üde fajta, amely európai nemesítői szelekcióból származik, és finom, játékos színfoltot visz a kertbe. Habitusa váza alakú, közepesen felálló, idős korában rendezett, gazdagon elágazó cserjét vagy kisebb fát alkot, amely 2,5–3 méter körüli magasságot ér el. Inkább tömören nő, ami kifejezetten ápolt megjelenést kölcsönöz neki. Ennél a kultivárnál a levelek a legfontosabbak: mélyzöldek, szélükön nagyon tiszta, krémfehér, enyhén sárgás szegéllyel. A tarkázottság igen stabil, és virágzáson kívül is ragyogó jelleget ad a növénynek. Ősszel, októberben a levelek világos szegélye élénk rózsaszínre, egészen málnaszínűre kezd színeződni, a zöld levélközép pedig borvörös árnyalatúra sötétedik. Éppen a rózsaszín szegélyek kontrasztja adta a kultivár nevét. A virágok május végén, június elején jelennek meg, négy fehér murvalevél alkotja őket, amelyek a világos lomb előtt harmonikus, tiszta hatást keltenek. Szeptemberben az ágakon élénk rózsaszínes-piros, szamócára emlékeztető termések érnek, amelyek ehetők, és kiegészítik a kultivár színkompozícióját. A fajta elsősorban színeiben feltűnő szoliterként érvényesül kisebb kertekben és előkertekben. Világos lombjának köszönhetően ideális a félárnyékos helyek kivilágosítására, illetve kontrasztos elemként sötétzöld élősövények és tűlevelűek mellé. 

A japán som Kelet-Ázsiából, egészen pontosan Japánból, Koreából és Kínából származik. 5–8 méter körüli magasságot és hasonló szélességet ér el, elegáns, lekerekített koronát nevel. Viszonylag erőteljes növekedésű cserjék vagy kis fák, vízszintesen vagy felfelé álló ágaik különálló szinteket alkotnak. Levelei oválisak, világoszöldek, kifejezett textúrájúak. Ősszel tűzpirosra színeződnek. A virágok később jelennek meg, mint a többi somnál, általában késő tavasszal vagy nyár elején, és több hétig díszítenek. Krémfehér vagy halvány rózsaszín virágai látványos felületeket, szinteket alkotnak. Termései kis, gömbölyű bogyók, rendszerint narancssárgák vagy pirosak, ősszel érnek. Megjelenésük erősen emlékeztet egy szép, érett szamócára. Ehetők, édesek. Jelenlétével minden térbe bájt, tavaszi virágainak varázsát és őszi színeket hoz, így kivívja mindazok csodálatát és érdeklődését, akik értékelik a természet szépségeinek felejthetetlen palettáját.

Termesztés: A japán som termesztésénél a védett, melegebb, napos vagy enyhén félárnyékos termőhely válik be, ahol a virágzat szépen kiszíneződik és a vesszők beérnek. Legmegfelelőbb a mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő talaj elegendő szervesanyag-tartalommal és enyhén savanyú kémhatással, általában pH 5–6,5 között. A talaj legyen egyenletesen nedves, de ne vizenyős, ezért segít a drénréteg és a mulcstakaró, amely mérsékli a gyökerek kiszáradását és a felső talajréteg téli átfagyását. A konténeres növényeket leggyakrabban márciustól májusig, valamint szeptembertől októberig ültetik, szoliterként ültetve legalább 2,5–3 m távolságot kell hagyni a többi nagyobb cserjétől. Az ültetést követő első években hosszabb szárazság idején jót tesz a rendszeres öntözés, tavasszal pedig a savanyú talajt kedvelő fás szárúaknak való műtrágyával végzett enyhe trágyázás. Metszésre többnyire nincs szükség, általában elegendő tavasszal eltávolítani az elfagyott vagy egymást keresztező ágakat, megőrizve a korona természetes formáját. A japán som általában ellenálló a gombás betegségekkel, különösen a som antraknózisával szemben, és jól ellenáll a verticilliumos hervadásnak is, ezért ajánlott elkerülni a túlöntözést és a nehéz, tömörödött talajokat. A kultivár fagytűrése nagyjából −29 °C-ig terjed, a kifejlett növények Magyarország legtöbb vidékén teljesen télállók, a fiatal csemeték azonban az első teleken hálásak a gyökérzóna mulccsal vagy fenyőgallyal való enyhe takarásáért.

Szerző: Kamila | Revízió: 24. 2. 2026