Japán som 'Teutonia' Cornus kousa 'Teutonia'

Termék részletes leírása

Japán som 'Teutonia' - lombhullató díszcserje, amely Kelet-Ázsiából származik. Ott kisebb faként nő a hegyvidéki erdők szegélyein. A 'Teutonia' fajtát a német W. Wüstemeyer faiskolában nemesítették. Szokatlanul nagy murvalevelei és jó terméshozama alapján választották ki. Kifejlett korában körülbelül 3–4 m magasra és 2–3 m szélesre nő. Növekedése közepesen lassú, sűrű cserjévé vagy kisebb fává fejlődik, váza alakú, később enyhén szétterülő habitussal. Levelei tojásdad-elliptikusak, mintegy 6–10 cm hosszúak, mélyzöldek, enyhén fényesek, jól látható erezettel. Ősszel narancssárga, vörös vagy bíborszínű árnyalatot öltenek, így a növény virágzás után is látványos marad. Május végén és júniusban a lombos ágak fölött apró, gömbölyű virágzatok jelennek meg. Ezeket négy nagy, nagyjából 8–12 cm átmérőjű murvalevél veszi körül. A murvalevelek először zöldes-krémszínűek, teljesen kinyílva tiszta krémfehérek, napon később enyhén rózsaszínre színeződnek. A szokásos somfajtáknál a 'Teutonia' valamivel korábban kezd virágozni, gyakran már május és június fordulóján. Virágzás után körülbelül 2–3 cm-es, gömbölyű, rücskös héjú terméseket hoz. Ezek nyár végétől kora őszig érnek narancsos-vörös színűre. Húsuk puha, édeskés-aromás, beérve frissen fogyasztható, de házi lekvárokba, befőttekbe és szörpökbe is jól felhasználható. A termések főként cukrokat és C-vitamint tartalmaznak, és a madarak is szívesen keresik őket, így a som táplálékot kínál a kert apró élőlényeinek. Szoliterként a gyepben, örökzöld cserjék társaságában vagy alacsonyabb évelők fölött a 'Teutonia' tavasszal és ősszel is hangsúlyos színfoltot alkot. Természetközeli hangulatú vegyes ültetésekbe is jól illik.

Termesztés: A japán som termesztéséhez védett, melegebb termőhely ajánlott, teljes napon vagy enyhe félárnyékban. Itt a virágzat szépen színeződik, a vesszők pedig jól beérnek. A legmegfelelőbb a mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő talaj, amely sok szerves anyagot tartalmaz, és enyhén savanyú kémhatású, általában pH 5–6,5 közötti. A talaj maradjon egyenletesen nedves, de ne legyen pangó vizes. Ezért hasznos a vízelvezetés és a mulcsréteg, amely mérsékli a gyökerek kiszáradását és a talaj felső rétegének téli átfagyását. A konténeres növényeket leggyakrabban márciustól májusig, illetve szeptembertől októberig ültetik. Szoliterként ültetve legalább 2,5–3 m távolságot kell hagyni a többi nagyobb cserjétől. Az ültetést követő első években hosszabb aszály idején rendszeres öntözést igényel. Tavasszal jót tesz neki egy enyhe trágyázás savanyú talajt kedvelő fás szárú növényeknek való tápanyaggal. A metszés általában nem szükséges, többnyire elég tavasszal eltávolítani a fagykárt szenvedett vagy egymást keresztező ágakat, megőrizve a korona természetes formáját. A japán som általában ellenálló a gombás betegségekkel, különösen a somok antraknózisával szemben, és jól ellenáll a verticilliumos hervadásnak is. Ennek ellenére érdemes kerülni a túlöntözést és a nehéz, tömörödött talajokat. A fajta fagytűrése körülbelül −29 °C-ig terjed. A kifejlett növények Magyarország legtöbb vidékén teljesen télállók. A fiatal csemetéknek azonban az első teleken jót tesz, ha a gyökérzónát enyhén takarják mulccsal vagy fenyőgallyal.

Szerző: Nikol | Revízió: 25.11.2025