Japán szentfa 'Magical Lemon and Lime' Nandina domestica 'Magical Lemon and Lime'

Termék részletes leírása

Japán szentfa 'Magical Lemon and Lime' - a 'Lemlim' néven is forgalmazott fajta örökzöld, hűvösebb vidékeken félörökzöld, a borbolyafélék családjába tartozik. Az alapfaj Kelet-Ázsiából, főként Kínából, Japánból és Indiából származik, ahol ritkás erdőkben és cserjés erdőszéleken él. Maga a fajta az amerikai Virginiában jött létre a régebbi, sárga lombú 'Aurea' forma véletlen magoncaként. Nemesítőjeként Richard E. Davist tartják számon a Plants Nouveau megbízásából, szabadalmát 2014-ben kapta meg. Sűrűn elágazó, kompakt, csaknem gömb alakú cserjét nevel, amely kifejlett korában általában 0,6–1 m magas és 0,5–0,8 m széles. Levelei kétszer-háromszor szárnyasan összetettek, finomak, a bambuszéra emlékeztetően tagoltak. Az új hajtások élénk citromsárgán vagy lime-zölden fakadnak, a szezon során üde zöldre váltanak, teljes napon azonban világosabb árnyalatúak maradnak. Apró, fehér virágai felálló bugákban nyílnak, többnyire júniusban és júliusban, ennél a fajtánál azonban a virágzás gyenge és ritkább. Termést csak ritkán hoz, ami a kerti gyakorlatban előnyös, mert kevésbé hajlamos az önvetésre. Konténerbe, kisebb kertekbe, kavicsos kiültetésekbe, valamint díszfüvekkel, tűzesőkkel, pierisekkel vagy sötét lombú borbolyákkal alkotott modern kompozíciókba is illik. Díszértékét elsősorban a fiatal lomb színe és a tömör, rendezett habitus adja. Más szentfákhoz hasonlóan nagyobb mennyiségben elfogyasztva mérgező anyagokat tartalmaz, ezért nem ajánlott olyan helyre ültetni, ahol háziállatok vagy kisgyermekek gyakran megrághatják.

Termesztés: Jó vízáteresztő, humuszos, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt igényel, amely tartósan enyhén nedves, de nem pangó vizes. Napos vagy félárnyékos termőhelyen fejlődik a legjobban, ahol a hajtások elegendő fényt kapnak, de védve vannak a hideg szelektől. Trágyázása tavasszal és virágzás után ajánlott, szerves vagy lassan oldódó díszcserje-trágyával. A metszés inkább fenntartó jellegű, virágzás után végezzük az idősebb, sérült vagy túlnőtt hajtások eltávolítására és a tömör növekedés elősegítésére. Rendszeres öntözést főként aszályos időszakban és ültetés után igényel, a kifejlett növények a rövid ideig tartó szárazságot elviselik. Csoportos ültetésnél 80–100 cm-es tőtávolság ajánlott, hogy a cserjéknek elegendő helyük legyen a természetes terebélyesedéshez. Nem teljesen fagytűrő, ezért hűvösebb vidékeken a fiatal növényeket télen mulccsal és takarással érdemes védeni.

Szerző: Nikol | Revízió: 31.3. 2026