Japán szentfa 'Sienna Sunrise' Nandina domestica 'Sienna Sunrise'

Termék részletes leírása

Japán szentfa 'Sienna Sunrise' - a mennyei bambuszként is ismert faj örökzöld vagy félig örökzöld díszfajtája. Botanikailag nem bambusz, hanem a sóskaborbolya-félék (Berberidaceae) családjába tartozó fás szárú növény. A Nandina domestica Kelet-Ázsiából, főként Kínából, Japánból és Indiából származik, ahol ritkás erdőkben, bozótosokban és védett állományszegélyeken nő. A 'Sienna Sunrise' fajtát, amelyet 'Monfar' néven is forgalmaznak, feltűnő vörösesnarancs hajtásszíne és skarlátvörös téli lombja miatt szelektálták. Felálló, sűrű, mégis könnyed, levegős habitusú, szárai a bambuszéra emlékeztetnek. Kifejlett korában körülbelül 1–1,2 m magas és 0,8–1,2 m széles. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, finoman tagoltak, hajtáskor élénkvörösek vagy narancsos vörösek. Nyáron zöldre váltanak, ősztől télig pedig ismét vörös, skarlátvörös és rézszínű árnyalatokat öltenek. Enyhe teleken a levelek megmaradnak, erősebb fagyban a lomb egy része lehullhat. Júniustól júliusig apró, fehér, csillag alakú virágok jelenhetnek meg laza bugákban. Beporzás után piros bogyók követhetik őket, amelyek télig a cserjén maradnak. A fajta szoliterként dézsában, előkertben, bejárat mellett, átriumban, valamint csoportokban csarabbal, dérbabbal, pierisszel, tűzesővel és alacsony díszfüvekkel társítva is jól mutat. 

Termesztés: Jó vízáteresztő, humuszos, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt igényel, amely állandóan mérsékelten nedves, de nem pangó vizes. Napos vagy félárnyékos termőhelyen fejlődik a legjobban, ahol a hajtások elegendő napfényt kapnak, ugyanakkor védettek a hideg szelektől. A trágyázás tavasszal és virágzás után ajánlott, ehhez szerves vagy lassan oldódó díszcserjetrágya alkalmas. A metszés inkább fenntartó jellegű, virágzás után végezzük az idősebb, sérült vagy túlnőtt hajtások eltávolítására és a tömött növekedés elősegítésére. Rendszeres öntözés főként aszályos időszakban és ültetés után szükséges, a kifejlett növények a rövid ideig tartó szárazságot elviselik. Több tő ültetésekor 80–100 cm-es tőtávolság ajánlott, hogy a cserjéknek elegendő helyük legyen a természetes terjedéshez. Nem teljesen fagytűrő, ezért hűvösebb vidékeken a fiatal növényeket télen ajánlott mulccsal és takarással védeni.

Szerző: Kristýna | Revízió: 30.06. 2026