Jezsámen 'Snowbelle' Philadelphus 'Snowbelle'

Termék részletes leírása

Jezsámen 'Snowbelle' - Kanadában nemesített lombhullató jezsámenfajta, amely elsősorban kompakt növekedésével és rendkívül bőséges virágzásával vált népszerűvé a kertekben. Donald R. Sampson nemesítette Ottawában, és a 20. század 60-as éveinek első felében került forgalomba. Főként kisebb kertekbe ajánlott, ahol a nagyobb termetű jezsámenekhez hasonló hatást kelt, de lényegesen kisebb helyen. Kifejlett korában körülbelül 1,2–1,5 m magasra és 1–1,3 m szélesre nő. Koronája sűrű, szabályosan elágazó, erős, felálló hajtásokból áll, amelyek vége az évek múlásával finoman meghajlik. Levelei tojásdad-lándzsásak, élénkzöldek, finoman fűrészes szélűek, és üde hátteret adnak a virágtömegnek. Ősszel halványsárgára színeződnek, a fő díszértéket azonban mégis a bőséges nyári virágzás jelenti. Júniustól július elejéig az előző évi hajtásokon telt, hófehér, körülbelül 4–6 cm átmérőjű virágok sűrű csokrai jelennek meg. Számuk olyan nagy, hogy teljes virágzáskor a lombozat nagy részét eltakarják. A virágok erős, édes illatot árasztanak, amely a narancsvirágéra emlékeztet, ezért a jezsáment gyakran áljázminnak is nevezik. Az illat a meleg, napos napokon és esténként a legerősebb, ilyenkor kellemesen betölti a terasz vagy a pihenőhely környékét. A virágok ugyanakkor virágport és nektárt kínálnak a méheknek, poszméheknek és más beporzó rovaroknak.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos termőhelyen fejlődik a legjobban, enyhén védett és nyitottabb helyen egyaránt. Megfelel neki az átlagos kerti talaj, inkább vályogos, jó vízáteresztő és mérsékelten nedves, enyhén savanyú vagy semleges pH-val. Kötöttebb, vizenyős talajban ajánlott a szerkezetet homokkal és komposzttal javítani, valamint könnyű vízelvezetést kialakítani. Az öntözés főként az ültetést követő első évben és tartós szárazság idején fontos, az idősebb cserjék a rövid szárazságot elviselik. A trágyázás tavasszal történik komposzttal vagy virágzó cserjéknek való, lassan oldódó trágyával. Ültetése az egész szezonban lehetséges, cserjecsoportokban kb. 1–1,2 m-es tőtávolságot alkalmaznak. Virágzás után ritkító metszést végzünk, amelynek során a legidősebb hajtások egy részét tőből eltávolítjuk, ezzel serkentve a fiatal, virágzó vesszők képződését. A kifejlett növények kb. -25 °C-ig viselik el a hőmérséklet csökkenését, a fiatal cserjék gyökérzónáját ajánlott mulccsal védeni. Betegségek és kártevők ritkán jelentkeznek, a cserje nem vizenyős talajban és jól szellőző termőhelyen fejlődik a legjobban.

Szerző: Jana | Revízió: 29.07. 2026