Kárpáti harangvirág 'Pearl White' Campanula carpatica 'Pearl White'

Termék részletes leírása

Kárpáti harangvirág 'Pearl White' - párnás növekedésű évelő a harangvirágfélék családjából, amely a Kárpátok hegyi rétjeiről és köves lejtőiről származik. A természetben sekély, jó vízáteresztő, gyakran magasabb mésztartalmú termőhelyeken él, és alacsony párnákat nevel, amelyek a kövek közötti résekbe és az utak szegélyére is alkalmasak. A 'Pearl White' a faj fehér virágú szelekciói közé tartozik, a kertészeti katalógusokban kiegyenlített F1-vonalként is szerepel, tömör, lekerekített habitussal. Kifejlett korában általában 15–25 cm magasra nő, szélessége 30–45 cm, növekedése közepesen gyors, a tő fokozatosan sűrűsödik. Levelei aprók, szív alakúak vagy lándzsásak, finoman fogazottak, többnyire tőállók, mélyzöldek. Júniustól augusztusig a levelek fölé rövid, drótszerű szárak emelkednek magányos, szélesen nyitott, általában 3–4 cm széles, tiszta fehér harangvirágokkal. A virágok nektárt és virágport kínálnak a méheknek és más beporzóknak, egyszerű csokrokban pedig finom hatást keltenek. Kertépítészeti kompozíciókban évelőágyások előterében, sziklakertekben, támfalakon és edényekben is megállja a helyét, ahol természetes, alacsony szegélyt alkot.

Termesztés:  A napos vagy világos félárnyékos, jól szellőző termőhelyet kedveli. A legfontosabb a jó vízelvezetés, megfelelő számára a kavicsos-köves, humusszal kevert talaj, ideálisan enyhén lúgos vagy semleges, 6,5–7,5 pH-értékkel, edényben jól bevált a perlit vagy a vulkanikus kőzúzalék hozzáadása. Kötött talajba általában durva homokot vagy kavicsot kevernek, télen a gyökérnyaknál pangó víz árt neki. Öntözésre főként ültetés után és hosszabb aszályos időszakokban van szükség, a tartósan nedves termőhely növeli a rothadás kockázatát. Mérsékelt trágyázás elegendő, például tavasszal vékony komposztréteg, hogy a párna ne hozzon puha hajtásokat. Az elvirágzott szárakat általában eltávolítják, hogy a párna tömör maradjon, a tövek tőosztását tavasszal vagy nyár végén végzik. Fagytűrése hazai viszonyok között megközelítőleg -23 °C, érzékenyebbek a fiatal konténeres növények nedves télen, ezért beválik a kiemelt helyre vagy vízelvezető réteggel ellátott edénybe ültetés. Az ültetést általában márciustól októberig tervezik, hegyvidéki területeken gyakran a tavaszt választják, hogy a növények télig jól begyökeresedjenek. A 25–30 cm-es tőtávolság négyzetméterenként nagyjából 9–12 növénynek felel meg. A lehetséges problémák közül a fiatal hajtásokon csupasz csigák, tartós nedvesség esetén gombás levélfoltosság jelentkezhet. Télen az alacsony tőlevélrózsa jól kivehető marad a kövek között, tavasszal pedig gyorsan újra bimbókat hoz.

Szerző: Nikol | Revízió: 19.1. 2026