Kékes sás 'Pamira' Carex panicea 'Pamira'

Termék részletes leírása

Kékes sás 'Pamira' - vonzó és a kertekben keresett fajta, amely elsősorban elegáns, kékeszöldtől acélkékig terjedő lombszínével tűnik ki. Ez az évelő fű rendezett, felálló csomókat nevel, amelyek kifejlett korukban körülbelül 20–30 centiméter magasra nőnek. Levelei keskenyek, merevek, és sajátos színárnyalatuknak köszönhetően nagyon tiszta, hűvös és modern hatású elemet visznek az ültetésekbe, amely szépen ellensúlyozza a virágzó évelők melegebb színeit vagy a cserjék sötétebb lombját. Májustól júniusig virágzik, felálló, finom füzérkéi vékony szárakon a levélrozetta fölé emelkednek. A 'Pamira' fajtát nagy ellenálló képessége és az a tulajdonsága teszi értékessé, hogy az egész tenyészidőszakban megőrzi tömör, rendezett formáját. A kertépítészetben elsősorban hangsúlyos színfoltként érvényesül évelőágyásokban, csoportos ültetésben, utak szegélyezésére vagy díszedényekben. Megbízható és látványában nagyon letisztult növény, amely színével és textúrájával modern, kifinomult hangulatot kölcsönöz a kertnek.

A Carex nemzetség mintegy 2000 különféle fajt foglal magában, amelyek növekedésükben és igényeikben is eltérnek egymástól. A sásokra jellemző, hogy elágazás nélküli, háromélű szárukon nem képeznek szárcsomókat. Egyivarú virágaik egy- vagy többfüzérű, egyforma vagy különböző füzérekből álló virágzatban nyílnak. Elvirágzás után termést, makkocskát hoznak. A nagyobb fajok többnyire csomósan nőnek, az alacsonyabbak gyepet alkotnak. Leveleik fajtól függően zöldek, fehérek vagy sárgák, illetve különféleképpen tarkák lehetnek.

Termesztés: Humuszos, jó vízáteresztő, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt igényel, amely tartósan mérsékelten nedves, de nem lehet túlnedvesedett. Legjobban félárnyékos vagy árnyékos termőhelyen fejlődik, ahol megőrzi tömör növekedését és díszes lombját, a közvetlen napfény ugyanis megperzselheti vagy kiszáríthatja a leveleket. Tavasszal ajánlott kis adagban kiegyensúlyozott, díszévelőknek való tápanyaggal trágyázni, esetleg komposzttal kiegészíteni a növény életerejének és az állomány besűrűsödésének támogatására. A metszést tavasszal végezzük, ekkor eltávolítjuk az elöregedett és sérült leveleket, ami elősegíti a növény tiszta, tömör habitusát. Öntözésre főként ültetés után és hosszabb aszály idején van szükség, a kifejlett növények azonban közepesen tűrik az átmeneti vízhiányt. Több tő ültetésekor körülbelül 30–40 cm-es tőtávolság ajánlott, hogy az állomány gyorsan záródjon és megőrizze díszítő hatását. Fagytűrő, téli védelmet nem igényel.

Szerző: Kamila | Revízió: 5. 6. 2026