Kékperje 'Variegata' Molinia caerulea 'Variegata'

Termék részletes leírása

Kékperje 'Variegata' - európai eredetű évelő díszfű, amely a természetben nedves rétekhez és lápokhoz kötődik. A kertekben elsősorban keskeny leveleiért becsülik, amelyeket világos krémszínű vagy fehéres hosszanti csíkozás díszít, finom kontrasztot teremtve a sötétebb évelők mellett. Tövei kompaktak, általában 0,4–0,6 m magasak és 0,4–0,6 m szélesek, virágzáskor nagyjából 0,6–0,9 m magasra nőnek. Bugái augusztustól jelennek meg, és gyakran őszig díszesek maradnak, fokozatosan bézs árnyalatúvá válnak, szárazkötészetben is jól megőrzik formájukat. A növény nem tüskés és nem mérgező, így olyan kiültetésekbe is ajánlott, ahol gyerekek mozognak. Kompozíciókban az ágyás szélén, természetközeli kiültetésekben gólyaorrokkal, macskamentákkal és tollbugákkal érvényesül, de megfelelő nedvesség mellett kavicsos ágyásokban is. Szélbeporzású fű, a beporzó rovarok számára nem jelentős nektárforrás. Tarka leveleivel különleges varázst és érdekességet visz a kertbe. Vonzó választás azoknak a kertészeknek, akik díszes levelű, igénytelen gondozású füvet keresnek. Látványos növény, amely színes és élénk elemmel gazdagíthatja a kertet.

Termesztés: Hazai viszonyok között csomós, hosszú életű díszfűként vált be teljes napos vagy világos félárnyékos, mérsékelten szélvédett termőhelyen. Legjobban humuszos, közepesen tápdús, tartósan enyhén nedves, de jó vízáteresztő talajban fejlődik, nehéz agyagtalajon hasznos a vízelvezetés és a talaj kaviccsal való lazítása. Az ajánlott pH savanyú vagy semleges. Az öntözést főként ültetés után és száraz nyarakon kell egyenletesen biztosítani, begyökeresedés után a rövidebb szárazságot elviseli, a teljes napon tartós kiszáradás azonban rontja a lombozatot és a szárképzést. A trágyázás mérsékelt, tavasszal általában elegendő komposzt vagy kis adag lassan oldódó műtrágya. A száraz leveleket és a tavalyi bugákat tél végén vagy kora tavasszal (február–március) a talaj közelében vágjuk vissza, hogy az új hajtások ne sérüljenek. A lombkomposztból vagy faaprítékból készült mulcs stabilizálja a nedvességet, és a fiatal növényeknél védi a gyökérnyakat. Ültetése tavasszal (március–május) vagy ősszel (szeptember–október) történik, a konténeres növények az egész vegetációs időszakban ültethetők, a száraz hónapokban rendszeres öntözés mellett. Edényes termesztéshez mélyebb, vízelvezetéssel ellátott cserép és egyenletesen nedves közeg szükséges, télen az edényt érdemes szigetelni az átfagyás ellen. A beállt tövek fagytűrése magas, általában −25 és −30 °C körüli, a fiatal kiültetéseknek jót tesz a könnyű mulcs. A kékperje többnyire mentes a betegségektől és kártevőktől, ritkán a hajtó leveleken csigák, túlöntözéskor levélfoltosság jelentkezhet. A tőtávolságot a növekedéshez igazítjuk, általában 50–70 cm, magasabb fajtáknál 70–90 cm, ami négyzetméterenként nagyjából 2–4 növénynek felel meg.

 Szerző: Kristýna | Revízió: 22.12. 2025