Keleti mák 'Nana Allegro' Papaver orientale 'Nana Allegro'

Termék részletes leírása

Keleti mák 'Nana Allegro'  - a mákfélék családjába tartozó évelő, amely a Kaukázus, Északkelet-Törökország és Észak-Irán vidékéről származik. A 'Nana Allegro' a kompakt szelekciók közé tartozik, ezért kisebb ágyásokba és évelőágyások előterébe is alkalmas. Májustól júniusig az érdesen szőrös, szürkészöld, mélyen szeldelt levelekből álló tőrózsából erős, finoman serteszőrös szárak emelkednek. A szárak általában 40–60 cm magasak, és egyenként hordoznak egy-egy körülbelül 10–12 cm átmérőjű, csésze alakú virágot. A sziromlevelek élénk skarlátvörös vagy narancsvörös színűek, feltűnő, sötét bordó vagy fekete közepük kiemeli a virág rajzolatát. A virágok virágporral és nektárral látják el a beporzókat, különösen a poszméheket és a méheket. A keleti mákra jellemző a természetes nyári nyugalmi időszak: elvirágzás után a levelek fokozatosan elszáradnak, és a tő néhány hétre visszahúzódik, majd ősszel újra levélrózsát fejleszt. Az elvirágzott, bibekorongos mákgubók a struktúra kedvéért a helyükön maradhatnak, és száraz kötészetben is felhasználhatók. Ültetésekben a 'Nana Allegro' jól társítható olyan fajokkal, amelyek később eltakarják a visszahúzódás után üresen maradt helyet. Ilyenek például a kasvirágok, a varjúhájak, a gólyaorrok vagy a díszfüvek.

Termesztés: Hazai viszonyok között napos, szélvédett helyen fejlődik a legjobban, ahol a szárak jobban megállnak. Legalkalmasabb számára a mélyebb, jó vízáteresztő talaj tartós pangó víz nélkül. Ez gyakran homokos vályog vagy vályog, körülbelül 6,5–7,5 pH-val. Fontos, hogy elegendő szerves anyagot tartalmazzon, de ne legyen túltrágyázva nitrogénnel. Az öntözés főként ültetés után és a tavaszi növekedés idején fontos, a nyári visszahúzódás idején inkább szárazabb tartás ajánlott. A trágyázás általában tavaszi komposztadagra vagy kiegyensúlyozott műtrágyára korlátozódik, hogy a szárak ne puhuljanak meg. Az elvirágzott szárakat a tőlevélrózsa tövénél vágjuk le. Így az ágyás rendezett marad, és a növény jobban felkészül az őszi újrakihajtásra. A beállt tövek körülbelül -30 és -34 °C között fagytűrők, a fiatal ültetések az első télen meghálálják a könnyű, száraz mulcstakarást. A növényeket leggyakrabban márciustól májusig vagy szeptembertől októberig ültetjük, hogy jól begyökeresedjenek. A tő 0,5–0,7 m-es szélességét figyelembe véve körülbelül 50–70 cm tőtávolság ajánlott, ez nagyjából 2–3 növénynek felel meg négyzetméterenként. Leggyakoribb probléma a lisztharmat sűrű ültetésben, valamint a gyökérrothadás nehéz, tartósan nedves talajban. Ezért segít a jól szellőző termőhely és a vízelvezetés. Edényben csak nagyobb cserépben, ásványi, jó vízáteresztő közegben nevelhető, mert gyökere törékeny, és az átültetést nehezebben viseli. 

Szerző: Nikol | Revízió: 4.2. 2026