Kereklevelű szurokfű 'Amethyst Falls' Origanum rotundifolium 'Amethyst Falls'

Termék részletes leírása

Kereklevelű szurokfű 'Amethyst Falls' - díszértékű fajta a szárazságkedvelő szurokfüvek köréből, amelyek eredeti faja Kis-Ázsia sziklarepedéseiben és napsütötte, száraz lejtőin él. Az 'Amethyst Falls' fajtát az észak-amerikai faiskolai gyakorlatban szelektálták, PBR-oltalom alatt áll, az európai termesztésben a New World Plants licence alatt szerepel. Alacsony, sűrűn elágazó bokrot nevel ívesen csüngő szárakkal, rendszerint 15–30 cm magas és 30–40 cm széles, virágzáskor mintegy 40 cm. Levelei kerekdedek vagy tojásdadok, szürkészöldek, finoman hamvasak, szétdörzsölve erősen aromásak. Júniustól szeptemberig a hajtások végén nagyjából 3–6 cm hosszú, kúp alakú murvalevél-képletek fejlődnek, amelyekben apró rózsaszín virágok rejtőznek. A murvalevelek eleinte világoszöldek vagy chartreuse színűek, majd fokozatosan rózsaszínre, végül ametisztlilára színeződnek, így a növény a nyár folyamán változtatja árnyalatát. Összhatása a komlótobozokra emlékeztet, és természetes hatást kelt a modern ültetésekben is. A díszes murvalevelek száradás után is jól megtartják formájukat, ezért kötészetben és szárazvirágként is felhasználhatók. A kertben kavicsos évelőkkel és fűszernövényekkel társítható, például zsályákkal, levendulákkal, kakukkfüvekkel vagy szárazságtűrő díszfüvekkel, ahol a csüngő szárak lágyítják az ágyás szélét. Virágait méhek és más beporzók látogatják, aromás lombját pedig a vadak ritkábban rágják meg.

Termesztés: Teljes napfényt és meleg, védett, gyors vízelvezetésű helyet igényel, ideális számára a magaságyás, a kavicsos ültetés vagy a száraz kőfal. Legjobban könnyű, kavicsos vagy köves, inkább száraz talajban fejlődik, amelynek pH-ja nagyjából 6,5–8,0. Kötöttebb kerti talajban durva homok és kavics hozzáadásával javítjuk a vízelvezetést, hogy a gyökérnyak télen ne maradjon nedves. Öntözésre főként ültetés után és edényes tartásnál van szükség, a tartós túlöntözés gyökérrothadáshoz és az évelő jelleg elvesztéséhez vezet. Tápanyag-utánpótlása mértékletes legyen, soványabb talajon a növény tömörebb párnát tart. Virágzás után gyakran visszavágják a virágszárakat, ami elősegíti a levelek újabb hajtását és a rendezett szegély megőrzését, a fő metszést tavasszal, a fagyok elmúltával végezzük. Ültetése márciustól októberig lehetséges, az ajánlott tőtávolság 20–25 cm, ami négyzetméterenként nagyjából 16–25 tőnek felel meg. Hazai viszonyok között beválik a téli nedvesség elleni védelem, például kavicsmulcs és könnyű takarás, mivel fagytűrése körülbelül -23 °C-ig terjed, és a legnagyobb kockázatot a téli nedvesség, valamint az ismétlődő olvadás és fagy váltakozása jelenti. Hidegebb fekvésekben gyakran edényben nevelik, és világos, hűvös helyen teleltetik, ahol nem fagy át tartósan. Árnyékban és magasabb páratartalom mellett lisztharmat és levéltetvek jelenhetnek meg, jól szellőző, napos termőhelyen az állomány stabil marad.

Szerző: Nikol | Revízió: 18.2. 2026