Kerti koriander Coriandrum sativum

Termék részletes leírása

Kerti koriander - egynyári lágyszárú növény az ernyősvirágzatúak családjából, amely Dél-Európából és a Földközi-tenger keleti térségétől Délnyugat-Ázsiáig terjedő területről származik. Előbb tőlevélrózsát, később felálló, finoman barázdált szárat fejleszt, amely virágzáskor általában 40–70 cm magas és nagyjából 20–40 cm széles, a magvak beérése után az állomány rendszerint elhal. Az alsó levelek szélesebbek, a simalevelű petrezselyemre emlékeztetnek, a felsők finom, fonalas cimpákra szeldeltek. Júniustól augusztusig apró, fehér vagy rózsaszínes virágokból álló ernyők jelennek meg, amelyeket a méhek és a hasznos rovarok szívesen látogatnak. Elvirágzás után gömbölyű, bordázott ikerkaszat érik be, amelyet koriandermagként ismerünk. A leveleket frissen salsába, levesekbe és pácokba, a magvakat utószárítás után pékárukba, húskészítményekbe, curryfűszer-keverékekbe és savanyúságok felöntőlevébe használják. A mag aromáját elsősorban linalool tartalmú illóolajai adják, a levelek természetes módon C- és K-vitamint tartalmaznak, amelyek a mindennapi étrendben hasznosulnak. A kertben fűszernövényágyásba és a zöldségek közé egyaránt illik. A levelek szedésekor az íz a frissen citrusostól a fűszeresig terjed, a beérett magvak meleg, enyhén édeskés aromát kapnak.

Termesztés: A koriander termesztéséhez napos vagy enyhén árnyékolt termőhely ajánlott, hőségben és hosszúnappalos időszakban a növény hajlamos gyorsan magszárba szökni. Legjobban jó vízáteresztő, tápanyagban gazdagabb, jó szerkezetű, nagyjából 6–7,5 pH-jú talajban fejlődik, nehéz és túlnedvesedett talajban nő a rothadás és a levélfoltosság veszélye. Magyarországon márciustól augusztusig vetik, a folyamatos levélszedéshez beválik a vetés 2–3 hetente történő megismétlése. A magokat sekélyen vetik, az egyenletes, inkább mérsékelt öntözés a finom leveleket keserűség nélkül tartja, a túlöntözés viszont elősegíti a betegségeket. Karógyökere miatt a helybe vetés vált be jobban, edényben legalább 20–25 cm mélység és vízelvezető réteg ajánlott. A növény a rövid ideig tartó lehűlést nagyjából -5 °C-ig elviseli, a tartós fagy azonban véget vet a tenyészidőszaknak. Levélszedésre a tőtávolság soron belül kb. 10–15 cm, a sortávolság 20–25 cm, ez nagyjából 25–40 növénynek felel meg négyzetméterenként. A leveleket májustól szeptemberig szedik, a magvakat az ernyők megbarnulása után júliustól szeptemberig gyűjtik, és száraz helyen utószárítják. A trágyázás mértékletes, elegendő az érett komposzt vagy kisebb adag szerves trágya, a nitrogéntöbblet puhább levélzethez és gyengébb aromához vezet. A kártevők közül levéltetvek és tripszek, szárazságban takácsatkák jelenhetnek meg, megelőzésként a jól szellőző állomány és a túlzott nitrogéntrágyázás kerülése segít.

Szerző: Nikol | Revízió: 19.2. 2026