Kerti mályvacserje 'Eléonore' Hibiscus syriacus 'Eléonore'

Termék részletes leírása

Szír mályva 'Eléonore' - lombhullató cserje a mályvafélék családjából, amely Kelet-Ázsia melegebb területeiről származó eredeti fajra épül. Ez egy francia válogatás, amelynek nemesítője A. Rochoux, és a fajtát Európában fajtához fűződő jog védi. A kertben elsősorban tiszta fehér, egyszerű virágával tűnik ki, borvörös szem nélkül, ami a szír mályvák esetében inkább ritka jellemző. A virágok júliustól szeptemberig jelennek meg, általában 6-10 cm átmérőjűek, és folyamatosan váltogatják egymást a cserjén. Habitusza felálló vagy enyhén terpedő, 10 év után általában 3 m magasságot és 2 m szélességet ér el. A levelek háromkaréjosak, zöldek, ősszel sárgulnak, az illat általában nem jelentkezik. A világos virágú cserje jól kombinálható sötétlevelű cserjékkel, gyöngyvesszőkkel, loncokkal és füvekkel, az előkertben a nyár végének világos pontjaként hat. A virágokat méhek és pillangók látogatják. Virágzás idején az idei hajtások végén hüvelyek is megjelennek, amelyek azonban a fehér kultivárok esetében nem jelentenek fő látványosságot. A cserje meglehetősen későn, gyakran csak májusban hajt ki, és csak azután gyorsan új leveleket növeszt. Ennek köszönhetően jól érvényesül a tavaszi virágzású cserjék mellett, mert a nyár második felében átveszi a stafétát. Szoliter ültetésben tisztán hat, színes középpont nélkül, és nem zavarja a környező évelőket.

Szíriai mályva, más néven rózsafa, lombhullató cserje, a mályvafélék családjába tartozik. Ez a hibiszkusz fajta Kelet-Ázsiából származik. Általában körülbelül 2-4 méter magas. Ez természetesen függhet az adott kultivartól és a termesztési körülményektől. A levelek váltakozó állásúak, sötétzöldek, szív vagy ovális alakúak, fűrészes szélűek. Gyönyörű virágai vannak, csodálatosan nagyok, és lehetnek fehér, rózsaszín, kék vagy lila különböző árnyalatai. Ezeknek a virágoknak jellegzetes megjelenésük van, cső alakú középrésszel és kiálló porzókkal, valamint köréjük rendeződő sziromlevelekkel. Általában nyári hónapokban, júliustól szeptemberig virágoznak, a konkrét fajtától és az éghajlati viszonyoktól függően. Kertben kedvelt cserje a dekoratív virágzása miatt. Ez a növény kiválóan alkalmas szoliterként vagy sövényként. Jól használható konténeres termesztésre, tetőkertekbe és teraszokra. A Hibiscus syriacus általában tavasszal metszhető, ideális esetben az aktív növekedés megkezdése előtt, ami március végén vagy április elején lehet. Ez a metszés serkenti az új hajtások képződését és a cserje jobb formáját. Ami a trágyázást illeti, a hibiszkusz tavasszal, amikor növekedni kezd, majd még egyszer nyár elején örül a trágyázásnak. A virágzó cserjékhez való univerzális műtrágya használata jó választás. Javasolt a műtrágyát a talaj öntözése után kijuttatni, hogy elkerüljük a növény gyökereinek megégését. Nem viseli el a pangó vizet, nehéz talaj esetén megfelelő vízelvezetés szükséges. A hibiszkusz a szerénység nagyszerű példája, és minden körülmények között kiemelkedik ellenállóságával, ideális választás minden napos helyre.

Termesztés: Napos, meleg és szélvédett helyszín ajánlott, például a ház déli vagy délnyugati oldala, vagy védett udvarok. A talaj legyen agyagos vagy agyagos-homokos, közepesen nedves, jól vízáteresztő és humuszban gazdag. A hibiszkusz tolerálja a pH-értékeket az enyhén savastól a enyhén lúgosig, beleértve a magasabb kalciumtartalmú talajokat is. Ültetéskor gyakran adnak hozzá komposztot vagy jól érett trágyát, nehéz talajokon segít az őrlemény vagy durva homok hozzáadása a vízelvezetés javítására. A konténeres növényeket márciustól októberig ültetik, a hidegebb területeken előnyben részesítik a tavaszi ültetést, hogy a cserje a tél előtt meggyökeresedjen. A sövényekhez általában 0,8-1,2 m távolságot választanak, szólóként 2-3 m helyet igényel. Az öntözés a legfontosabb az ültetés utáni első évben és hosszabb száraz időszakokban, az egyes öntözések között a talajnak enyhén meg kell száradnia. A komposzttal vagy virágzó cserjék számára való műtrágyával végzett éves tavaszi trágyázás elősegíti a bimbóképződést. A metszést téli végén vagy kora tavasszal végzik, eltávolítva a gyenge, fagyott vagy kereszteződő ágakat, és az előző évi hajtásokat egyharmadával vagy felével lehet visszavágni. A fiatal növények értékelni fogják a téli talajtakarót a tövük körül. A hibiszkusz általában ellenálló, hosszan tartó szárazság esetén levéltetvek vagy takácsatkák jelenhetnek meg, amelyek a legfiatalabb hajtásokat gyengítik. Egy jól megválasztott helyszínen egy hosszú életű, alacsony karbantartási igényű fa, amely biztos nyári virágzással rendelkezik.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.02.25.