Kerti napvirág 'Lawrensons Pink' Helianthemum x hybridum 'Lawrensons Pink'

Termék részletes leírása

Kerti napvirág 'Lawrensons Pink' - alacsony félcserje. A Helianthemum × hybridum kertészeti csoport a H. nummularium rokonsági köréhez tartozó európai fajokra vezethető vissza, amelyek a természetben száraz gyepeken, köves törmeléklejtőkön és gyors vízelvezetésű mészkőlejtőkön élnek. A fajta alacsony, tövénél fásodó félcserjét nevel elfekvő hajtásokkal, magassága általában 0,15–0,2 m, szélessége 0,4–0,5 m. Szárai finoman molyhosak, levelei keskenyek, bőrszerűek, sötétzöldek vagy szürkészöldek és többnyire örökzöldek, így télen is jól kivehető alacsony szőnyeget alkot az ágyásban. Májustól augusztusig a hajtások végén 2–3 cm-es, tál alakú, finom rózsaszín virágok nyílnak, közepükön gyakran vörös rajzolattal és sárga porzókkal. Az egyes virágok rövid életűek, de fokozatosan, hullámokban nyílnak, ezért a növény hosszan virágzó benyomást kelt. Illata inkább jelentéktelen, virágai azonban virágport és nektárt kínálnak a méheknek, poszméheknek és más beporzóknak. Kerti kompozícióban az ágyások előterében, sziklakertekben, száraz támfalak felső peremén, kövek közötti résekben és edényekben is jól érvényesül, ahol finom rózsaszíne megnyugtatja a kavicsos és köves felületeket. Jól illik hozzá a kakukkfű, a pázsitviola, a varjúhájak, az alacsony zsályák, a macskamenta és az apró tűlevelűek.

Termesztés: Hazai viszonyok között a teljes napfény és a meleg, jól szellőző termőhely a legmegfelelőbb, mert félárnyékban csökken a virágok száma, és az állomány megritkul. Kulcsfontosságú a talaj vízáteresztő képessége, ideális a kavicsos vagy kőzettörmelékes homokos vályogtalaj, amely télen gyorsan elvezeti a vizet. Kb. 6,5–8,0 pH-jú, inkább sovány vagy közepesen tápdús talajt kedvel, a túlzott nitrogéntrágyázás puhább növekedést okoz. Ültetés után fontos az öntözés, később érvényesül jó szárazságtűrése, a tartós túlnedvesedés azonban növeli a gyökérrothadás kockázatát. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők, hidegebb vidékeken biztosabb a tavaszi időpont. Virágzás után általában enyhén visszavágják a hajtásokat az elágazás és a tömör forma elősegítésére, az idős fába történő metszést óvatosan kell végezni. Edényben beválik a drénréteg és az ásványi ültetőközeg, télen fontos a tartós nedvesség elleni védelem. A beérett növények fagytűrése nagyjából -25 és -29 °C között van, gyenge pontja a fagy és a nedvesség együttes hatása, ezért kötött talajon segít a gyökérnyaknál alkalmazott kavicsmulcs és a téli esők elleni védőtető. A betegségek közül kötött talajban gyökérrothadás jelentkezhet, kivételesen gyűrűs tuskógomba is előfordulhat azokon a termőhelyeken, ahol jelen van. Az ajánlott ültetési távolság 30–40 cm, ami négyzetméterenként kb. 6–9 növénynek felel meg.

Szerző: Nikol | Revízió: 26.1. 2026