Kerti nőszirom 'Flirtatious' Iris germanica 'Flirtatious'

Termék részletes leírása

Kerti nőszirom 'Flirtatious' - a kultivár a régi, balkáni keresztezésből származó szakállas nőszirmok közé tartozik, amelyek szülőfajaiként az Iris pallida és az Iris variegata szerepel. A 'Flirtatious' fajtát Willott nemesítő hozta forgalomba 1990-ben. Sűrű, legyezőszerű tövet nevel kard alakú, középzöld, kb. 35–55 cm hosszú levelekből, kifejlett korában általában 40–60 cm széles. Tavasz végén erős, el nem ágazó vagy gyengén elágazó, kb. 60 cm-es virágszárak nőnek, és májustól júniusig fokozatosan nyílnak nagy, mintegy 10–12 cm átmérőjű virágai. Egy száron gyakran több bimbó is kinyílik egymást követő hullámokban. A belső, felálló lepellevelek lazacrózsaszínek, a külső, lecsüngő lepellevelek világos lazacszínűek, középen narancssárga szakállba mennek át, amely kiemeli a virág formáját. Illata finom, meleg időben érvényesül a legjobban. Virágait méhek és poszméhek látogatják. Kertrendezésben évelőágyások elejére, utak mellé és kőfalak közelébe illik, ahol jól érvényesül a lepel rajzolata. Jól harmonizál levendulával, zsályával, gólyaorral és díszfüvekkel, amelyek kiemelik leveleinek függőleges vonalát. Vágott virágszárai csokrokba használhatók, a vázában az egyes virágok fokozatosan nyílnak ki.

Termesztés: Teljes napon, szélvédett helyen és melegebb mikroklímában fejlődik a legjobban. Az Iris × germanica típusú rizómás nőszirmoknál kulcsfontosságú a jó vízáteresztő talaj és a vízelvezetés, a téli túlnedvesedés elősegíti a rizómák rothadását. Megfelelő a homokos vályog- vagy kavicsos talaj 6,5–7,5 pH-val, a nedvességkedvelőbb nőszirmok, például az Iris sibirica a 5,5–6,5 körüli pH-t és az egyenletesen nedves ágyást is elviselik. A szárazságtűrő típusokat csak megeredéskor és tartós szárazságban öntözzük mérsékelten, a nedvességkedvelő fajoknál fontos az állandó, de pangó víz nélküli nedvesség. A trágyázás mérsékelt, tavasszal komposzt vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú műtrágya ajánlott, a nitrogénfelesleg a virágok rovására a levelek növekedését serkenti. Elvirágzás után a virágszárakat tőből eltávolítjuk, a leveleket őszig meghagyjuk, majd 10–15 cm-re visszavágjuk. A takarást csoport szerint választjuk: rizómás nőszirmoknál az ásványi kavics alkalmasabb, a rizómákra terített szerves mulcs visszatartja a nedvességet. Ültetéskor a húsos rizóma felső részének a talaj szintjével egy magasságban kell maradnia. A rizómákat leggyakrabban júliustól szeptemberig, esetleg márciustól áprilisig ültetjük, a hagymás nőszirmokat szeptembertől októberig. Virágzása általában májusra–júniusra esik, a remontáló fajtáknál a virágok egy része augusztusban–szeptemberben is megjelenhet. Fagytűrése csoporttól függően nagyjából -20 és -35 °C között mozog, érzékenyebb a fagy és a nedvesség együttes hatására. Edényben ásványosabb közeg, vastag vízelvezető réteg és téli esővédelem szükséges. Kezdőknek a tövek 3–4 évenkénti tőosztása és a lazább, 30–45 cm-es ültetési távolság segít. A leggyakoribb problémák a levélfoltosság és a rizómarothadás, a kártevők közül a levéltetvek és a tripszek, tavasszal a csigák.

Bővebben:  Útmutató a hagymás növények termesztéséhez