Kerti nőszirom 'Flirtatious' Iris germanica 'Flirtatious'

Termék részletes leírása

Kerti nőszirom 'Flirtatious' - a fajta a Balkán térségében régi keresztezéssel létrejött szakállas nőszirmok közé tartozik, amelyek szülőfajaiként az Iris pallida és az Iris variegata szerepel. A 'Flirtatious' fajtát Willott nemesítő hozta forgalomba 1990-ben. Kardszerű, középzöld, nagyjából 35–55 cm hosszú levelei sűrű, legyezőszerű tövet alkotnak, amely idős korában általában 40–60 cm széles. Tavasz végén erős, el nem ágazó vagy kevéssé elágazó, kb. 60 cm-es virágszárak nőnek, májustól júniusig pedig fokozatosan nyílnak nagy, körülbelül 10–12 cm átmérőjű virágai. Egy száron gyakran több bimbó bomlik ki egymást követő hullámokban. A belső lepellevelek lazacrózsaszínek, a külsők világos lazacszínűek, középen narancssárga szakállba mennek át, amely kiemeli a virág formáját. Illata finom, legjobban meleg időben érvényesül. Virágait felkeresik a méhek és a poszméhek. Kompozíciókban évelőágyások elejére, utak mellé és kőfalak tövébe ajánlott, ahol jól látszik a lepel rajzolata. Jól illik levendulához, zsályához, gólyaorrokhoz és díszfüvekhez, amelyek kiemelik a levelek függőleges vonalát. Vágott virágszárai kötészetben is felhasználhatók, a vázában az egyes virágok fokozatosan nyílnak.

Termesztés: Teljes napon, szélvédett helyen és melegebb mikroklímában fejlődik a legjobban. Az Iris × germanica típusú rizómás nőszirmoknál a jó vízáteresztő talaj és a vízelvezetés döntő, a téli túlnedvesedés a rizómák rothadását okozza. Vályogos-homokos vagy kavicsos, 6,5–7,5 pH-jú talaj megfelelő, a nedvességkedvelőbb nőszirmok, például az Iris sibirica a 5,5–6,5 körüli pH-t és az egyenletesen nedves ágyást is elviselik. A szárazságtűrő típusokat csak a begyökeresedés idején és tartós szárazságban öntözzük mérsékelten, a nedvességkedvelő fajoknál a pangó víz nélküli, egyenletes nedvesség fontos. A trágyázás mérsékelt, tavasszal komposzt vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú trágya ajánlott, a túl sok nitrogén a virágzás rovására a levélzetet erősíti. Elvirágzás után a virágszárakat tőből eltávolítjuk, a leveleket őszig meghagyjuk, majd 10–15 cm-re visszavágjuk. A takarást csoport szerint választjuk: rizómás nőszirmoknál az ásványi kavics alkalmasabb, a rizómákra kerülő szerves mulcs visszatartja a nedvességet. Ültetéskor a húsos rizóma felső része a talajfelszínnel egy szintben maradjon. A rizómák ültetése leggyakrabban júliustól szeptemberig, illetve márciustól áprilisig történik, a hagymás nőszirmokat szeptembertől októberig ültetjük. A virágzás általában májusra–júniusra esik, a remontáló fajtáknál augusztusban–szeptemberben is megjelenhet néhány virág. Fagytűrése csoporttól függően nagyjából -20 és -35 °C között mozog, érzékenyebb a fagy és a nedvesség együttes hatására. Edényben ásványosabb közeg, vastag vízelvezető réteg és télen eső elleni védelem szükséges. Kezdőknek a tövek 3–4 évenkénti tőosztása és a lazább, 30–45 cm-es ültetési távolság segít. A leggyakoribb problémák a levélfoltosságok és a rizómarothadás, a kártevők közül a levéltetvek és a tripszek, tavasszal a csigák.

Bővebben:  Útmutató a hagymás növények termesztéséhez