Kerti nőszirom 'Night Edition' Iris germanica 'Night Edition'

Termék részletes leírása

Kerti nőszirom 'Night Edition'  - igen kedvelt nőszirom, amely csupa kiváló tulajdonságot egyesít. Első pillantásra illatos, nagy virágaival hívja fel magára a figyelmet, amelyekben a sötétkék árnyalatok kontrasztos szakállal párosulnak. A 'Night Edition' fajtát a Schreiner’s Gardens nemesítette és hozta forgalomba 1981-ben. Szürkészöld levelekből erős legyezőket fejleszt, virágzáskor pedig körülbelül 80–95 cm magas szárakat hoz. Virágai általában májustól júniusig nyílnak. A belső lepellevelek középkéktől füstös kékig terjedő színűek, a lecsüngő lepellevelek jóval sötétebbek, mélykéktől tintakékig, ami kiemeli a sárga–aranyszínű szakáll kontrasztját. A tő kifejlett korában nagyjából 40–50 cm szélesre terül. Kompozícióban jól mutat fehér és rózsaszín bazsarózsákkal, tavaszi zsályákkal és alacsony díszfüvekkel, ahol a sötét virág mélységet teremt, a levelek pedig építészeti vonalat adnak. Virágai vágásra alkalmasak, a növény lenyelve mérgező. A nősziromfélék igénytelenségük és esztétikai értékük révén a díszkertek kedvelt növényei közé tartoznak, szívesen ültetik vízfelületek köré és kerti tavak partja mentén. Sokoldalúságuk és különböző tájkörnyezetekben mutatott ellenálló képességük miatt nagyra becsülik őket.

Termesztés: Teljes napon, szélvédett helyen és melegebb mikroklímában fejlődik a legjobban. Az Iris × germanica típusú rizómás nősziromoknál kulcsfontosságú a jó vízáteresztő talaj és a vízelvezetés, a téli túlnedvesedés ugyanis elősegíti a rizómák rothadását. Megfelelő számára a vályogos homok- vagy kavicsos talaj 6,5–7,5 pH-val, a nedvességkedvelőbb nősziromok, például az Iris sibirica a 5,5–6,5 körüli pH-t és az egyenletesen nedves ágyást is elviselik. A szárazságtűrő típusokat csak megeredéskor és hosszan tartó aszály idején öntözzük mérsékelten, a nedvességkedvelő fajoknál a pangó víz nélküli, egyenletes nedvesség fontos. A trágyázás általában mérsékelt, tavasszal komposzt vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú trágya alkalmazható, a nitrogéntöbblet a virágok rovására a levélzetet erősíti. Elvirágzás után a virágszárakat tőből eltávolítjuk, a leveleket őszig meghagyjuk, majd 10–15 cm-re visszavágjuk. A takaróanyagot a csoport szerint választjuk meg: rizómás nősziromokhoz az ásványi kavics alkalmasabb, a rizómákra terített szerves mulcs visszatartja a nedvességet. Ültetéskor a húsos rizóma felső részének a talajfelszínnel egy szintben kell maradnia. A rizómák ültetése leggyakrabban júliustól szeptemberig, esetleg márciustól áprilisig történik, a hagymás nősziromokat szeptembertől októberig ültetjük. A virágzás általában májusra–júniusra esik, a remontáló fajtáknál a virágok egy része augusztusban–szeptemberben is megjelenhet. Fagytűrése csoporttól függően általában nagyjából -20 és -35 °C között mozog, érzékenyebb a fagy és a nedvesség együttes hatására. Edényben ásványosabb közeget, vastag vízelvezető réteget és télen eső elleni védelmet alkalmazunk. Kezdőknek segít a tövek 3–4 évenkénti szétosztása és a lazább, 30–45 cm-es tőtávolság. A leggyakoribb problémák a levélfoltosság és a rizómarothadás, a rovarok közül a levéltetvek és a tripszek, tavasszal a csigák is.

Szerző: Kristýna | Revízió: 14.01. 2026

Bővebben:  Útmutató a hagymás növények termesztéséhez