Kerti szegfű 'Code® Bicolor' Dianthus caryophyllus 'Code® Bicolor'

Termék részletes leírása

Kerti szegfű 'Code® Bicolor' - a modern, kompakt szegfűk közé tartozik, amelyek a kerti szegfű fajból származnak. A faj a Földközi-tenger vidékéről ered, és Európában évszázadok óta termesztik vágott virágnak és díszágyásokba egyaránt. Az ebbe a vonalba tartozó fajtákat a szabályos növekedési forma és az edényekben is hosszan tartó virágzás miatt szelektálják, ahol fontos a szárak stabilitása és a bimbók egyenletes képződése. A növény keskeny, szürkészöld, finoman hamvas levelekből álló sűrű tövet és rövidebb, erős szárakat fejleszt, amelyek a virágokat dőlés nélkül a lombozat fölött tartják. A fajta körülbelül 0,20–0,30 m magasra és 0,25–0,35 m szélesre nő, töve fokozatosan sűrűsödik, és szabályos formáját megtartja. Májustól szeptemberig telt vagy félig telt, finoman rojtos szélű virágok nyílnak. Alapszínük többnyire világos, amelyet kontrasztos szegély egészít ki, így a virág messziről is grafikus hatású. A virágok jellegzetes, szegfűszegre emlékeztető fűszeres illatot árasztanak, amely meleg, száraz napokon a legerősebb. A bimbók fokozatosan nyílnak, és jó kondícióban a növény újabb virághullámmal folytatja, így a nyár nagy részében díszít. Teraszon vagy erkélyen álló edényekben áttekinthető, hosszan virágzó hangsúlyként érvényesül, ágyásokban tiszta szegélyt vagy színes részletet alkot az előtérben. Jól illik az ezüstös és aromás növényekhez, mint a levendula, a cipruska vagy az üröm, de az alacsony zsályákhoz, macskamentákhoz és varjúhájakhoz is. Virágai kisebb csokrokba vágva is felhasználhatók, legjobb akkor vágni, amikor a bimbók első harmada kinyílt, vázában gyakran több napig eltartanak. 

Termesztés: Hazai viszonyok között legjobban teljes napon, szélvédett helyen, meleg mikroklímában, falacska mellett vagy enyhe lejtőn fejlődik, ahol a növényállomány eső után gyorsan felszárad. Könnyű, homokos vályog vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talaj felel meg neki, a sziklakerti fajoknál nagyobb kőzúzalék-aránnyal. Az ajánlott pH általában körülbelül 6,8–8,2. Begyökeresedés után mérsékelten öntözzük, az öntözések között hagyjuk kiszáradni a közeget, mert a túlöntözés elősegíti a gyökérnyak rothadását. A trágyázás takarékos, tavasszal többnyire elegendő egy kis adag kiegyensúlyozott műtrágya. Az elnyílt szárakat eltávolítjuk, a fő virágzás után a növényállományt gyakran enyhén visszavágjuk, hogy sűrűsödjön. Talajtakarásra az ásványi takarás alkalmasabb, például finom kavics, a szerves mulcsok megtartják a vizet. Edényben jó vízáteresztő, zúzalékkal kevert közeg és drénréteg válik be, télen védett elhelyezés, hogy a cserép ne álljon vízben. A konténeres növények ültetése leggyakrabban márciustól novemberig történik, hűvösebb fekvésben a tavaszt részesítik előnyben. A télállóság az ellenálló évelő fajoknál körülbelül -20 és -34 °C között mozog, döntő többnyire a téli nedvesség. Kezdőknek a kiemelt termőhely, a gyökerekhez irányított öntözés és a laza, 20–30 cm-es, szélesebb tövek esetén 30–40 cm-es ültetési távolság válik be, ami a fajtától függően nagyjából 10–25 növénynek felel meg m²-enként. Begyökeresedés után a szegfűk jól tűrik a szárazságot, tartós stressz esetén azonban gyengébben hoznak bimbót. A betegségek közül lisztharmat és levélfoltosságok, a kártevők közül levéltetvek és tripszek, szárazságban takácsatkák is előfordulhatnak.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.01. 2026