Kerti szegfű ‘Code® Salmon’ - Dianthus caryophyllus ‘Code® Salmon’ Dianthus caryophyllus 'Code® Salmon'

Termék részletes leírása

Szegfű 'Code® Salmon' - kompakt kerti szegfű, amely hosszú virágzásra alkalmas dézsákban és virágágyásokban egyaránt. A Dianthus caryophyllus faj Közép-Európából származik, és az európai szegfűnemesítés alapjává vált, díszítésre és vágásra egyaránt. A növény sűrű, keskeny, szürkészöld levelekből álló bokrot alkot, finom hamvassággal és rövidebb, erős szárakkal, amelyek tisztán tartják a virágokat a lomb felett. Felnőtt korban körülbelül 0,20–0,30 m magas és 0,25–0,35 m széles, habitusa szabályos és áttekinthető. Május és szeptember között jelennek meg a teljestől a félig telt virágok, fogazott vagy finoman rojtos széllel. A szín lazactól a barackig terjed, a hőmérséklettől és a fénytől függően melegebb tónusokba mehet át, amelyek puhán hatnak az ezüstös levelek mellett. A virágok fűszeres illatúak, legintenzívebben meleg, száraz időben, és a rügyek fokozatos kinyílása meghosszabbítja a hatás időtartamát. Edényben hosszú virágzású, tiszta formájú elemként érvényesül, a szegélyeken pedig finoman színezett szegélyt vagy pontot alkot az évelők elején. Alkalmas kombinációk levendulával, macskamentával, alacsony zsályákkal, varjúhájakkal és finom füvekkel, amelyek kiemelik a virágok meleg árnyalatát. A virágok kisebb csokrokba vágásra is alkalmasak, leginkább a kezdődő virágzás szakaszában, vázában gyakran több napig kitartanak. A növény nem tüskés, és szokásos termesztés mellett nem mérgezőnek számít, a virágokat beporzók látogathatják. A lazac színárnyalat jól illeszkedik a fehér és világoskék ültetvényekhez, ahol nyugodt, meleg akcentust hoz létre éles kontrasztok nélkül. Meleg nyáron egész nyáron tartja a színét.

Termesztés: Saját körülményeink között a leginkább teljes napon, szélvédett helyen és fal vagy enyhe lejtő melletti meleg mikroklímában nevelhető, ahol a növényzet eső után gyorsan kiszárad. A talaj általában könnyű, homokos-vályogos vagy kavicsos, jó vízelvezetéssel, sziklakerti fajoknál magasabb kőzettörmelék tartalommal. Az ajánlott pH általában 6,8–8,2 körül mozog. Az öntözés gyökeresedés után mérsékelt, az öntözések között hagyjuk a szubsztrátumot kiszáradni, a túlöntözés elősegíti a gyökérnyak rothadását. A trágyázás takarékos, tavasszal általában alacsony dózisú kiegyensúlyozott műtrágya is elegendő. Az elvirágzott szárakat eltávolítjuk, és a fővirágzás után a növényzetet gyakran enyhén visszavágjuk, hogy sűrűbb legyen. A mulcs alkalmasabb ásványi, például finom kavics, a szerves mulcsok megtartják a vizet. Céltartályban a kavics és a vízelvezető réteg hozzáadásával át nem eresztő aljzat bizonyul előnyösnek, télen védett helyen, hogy a virágtartó ne álljon vízben. A konténeres ültetés leggyakrabban márciustól novemberig tart, hűvösebb fekvésekben a tavaszt részesítik előnyben. A fagytűrés a strapabíró évelő fajoknál megközelítőleg -20-tól -34 °C-ig terjed, döntő tényező a téli nedvesség. Kezdőknek előnyös a kiemelt fekvés, a gyökerekhez történő öntözés és a 20–30 cm-es szellős távolság, szélesebb töveknél 30–40 cm, ami fajtától függően nagyjából 10–25 növényt jelent m²-ként. Meggyökeresedés után a szegfűk ellenállóak a szárazsággal szemben, hosszan tartó stressz esetén azonban nehezebben fejlesztenek bimbókat. Betegségek közül előfordulhat lisztharmat és foltbetegség, kártevők közül levéltetvek és thripszek, szárazságban pedig takácsatkák is.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.01.19.