Kerti szegfű 'Code® Salmon' Dianthus caryophyllus 'Code® Salmon'

Termék részletes leírása

Kerti szegfű 'Code® Salmon' - kompakt kerti szegfű egy olyan sorozatból, amelyet edényekben és ágyásokban egyaránt hosszú virágzásra nemesítettek. A Dianthus caryophyllus faj a Földközi-tenger vidékéről származik, és az európai díszszegfű- és vágottvirág-nemesítés egyik alapjává vált. A növény keskeny, szürkészöld, finoman hamvas levelekből álló sűrű tövet fejleszt, rövidebb, szilárd szárai a virágokat tisztán a lombozat fölött tartják. Kifejlett korában nagyjából 0,20–0,30 m magas és 0,25–0,35 m széles, növekedési formája szabályos és áttekinthető. Májustól szeptemberig telt vagy félig telt, fogas vagy finoman rojtos szélű virágokat hoz. Színük lazac- vagy kajszibarackszínű, a hőmérséklettől és a fénytől függően melegebb tónusokba hajolhat, amelyek az ezüstös levelek mellett lágy hatást keltenek. A virágok fűszeres illatúak, legerősebben meleg, száraz időben, a bimbók fokozatos nyílása pedig meghosszabbítja a díszítő időszakot. Edényben tiszta formájú, hosszan virágzó elemként érvényesül, ágyásban finom színű szegélyt vagy hangsúlyos pontot alkot az évelők előterében. Jól társítható levendulával, macskamentával, alacsony zsályákkal, varjúhájakkal és finom díszfüvekkel, amelyek kiemelik a virágok meleg árnyalatát. A virágok kisebb csokrokba vágásra is használhatók, legjobb a nyílás kezdetén vágni őket, vázában gyakran több napig eltartanak. A növény nem tüskés, szokásos termesztés mellett nem tekinthető mérgezőnek, virágait beporzó rovarok is látogathatják. A lazacszín jól illik fehér és világoskék ültetésekhez, ahol nyugodt, meleg hangsúlyt ad éles kontrasztok nélkül. Meleg nyáron egész nyáron át megőrzi színét.

Termesztés: Hazai viszonyok között legjobban teljes napon, szélvédett helyen és meleg mikroklímában, támfal mellett vagy enyhe lejtőn fejlődik, ahol a növényzet eső után gyorsan felszárad. A laza, homokos vályog vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talaj a megfelelő, a sziklakerti fajoknál nagyobb kőzúzalék-aránnyal. Az ajánlott pH általában nagyjából 6,8–8,2. Begyökeresedés után mérsékelten kell öntözni, két öntözés között hagyjuk kissé kiszáradni a közeget, a túlöntözés a gyökérnyak rothadását segíti elő. A trágyázás takarékos legyen, tavasszal többnyire elegendő egy kis adag kiegyensúlyozott tápanyag. Az elvirágzott szárakat eltávolítjuk, a fő virágzás után pedig a növényzetet gyakran enyhén visszavágjuk, hogy besűrűsödjön. Talajtakarásra az ásványi anyag, például az apró kavics alkalmasabb, a szerves mulcsok visszatartják a vizet. Edényben jól beválik a kőzúzalékkal kevert, jó vízáteresztő közeg és a drénréteg, télen védett elhelyezés, hogy a cserép ne álljon vízben. A konténeres növények ültetése leggyakrabban márciustól novemberig történik, hidegebb fekvésben a tavasz az előnyösebb. Az ellenálló évelő fajok fagytűrése nagyjából -20 és -34 °C között mozog, a döntő tényező többnyire a téli nedvesség. Kezdőknek beválik a kiemelt termőhely, a tövekhez irányított öntözés és a laza, 20–30 cm-es tőtávolság, szélesebb töveknél 30–40 cm, ami fajtától függően nagyjából 10–25 növénynek felel meg m²-enként. Begyökeresedés után a szegfűk jól tűrik a szárazságot, tartós stressz esetén azonban nehezebben hoznak bimbót. A betegségek közül lisztharmat és levélfoltosság, a kártevők közül levéltetvek és tripszek, szárazságban takácsatkák is megjelenhetnek.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.01. 2026